Skip to content


Műhelyviták a magyar külpolitikáról - négy külügyminiszter véleménye

nick grabowski
• 2009.10.13. 08:45

A Magyar Külügyi Intézet a magyar külpolitikát körüljáró beszélgetés-sorozat keretében tegnap három volt és a jelenlegi külügyminisztert látta vendégül. A négy meghívottat, Jeszenszky Gézát, Kovács Lászlót, Martonyi Jánost és Balázs Pétert az elmúlt húsz év külpolitikájának megítéléséről, a jelenlegi helyzetről és a lehetséges jövőről kérdezték.

Abban mind a négy felszólaló egyetértett, hogy az elmúlt húsz év legnagyobb sikere az orientáció-váltás és az euroatlanti integrációs szervezetekbe való belépés volt, azonban egyrészt a kezdeteket tették máshova, másrészt más és más jelentőséget tulajdonítottak bizonyos eseményeknek; emellett a hatékony külpolitikát legjobban fenyegető veszélyként a belső, elsősorban pártpolitikai konfliktusokat említették.
Jeszenszky Géza kiemelte, hogy bár az EU-ba és a NATO-ba a bekerülés nem volt automatikus, a magyar társadalom nem volt lelkes a csatlakozás idején, s ma még kevésbé értékeli a két szervezetbe való felvételt pozitívnak. Az első külügyminiszter a visegrádi együttműködés fontosságáról, és Antall József miniszterelnök személyes elkötelezettségéről is beszélt.
Kovács László beszédének a múltat tárgyaló részében kiemelte, hogy már a '80-as években megindult a külpolitikai mozgástér bővítése, melyet az 1982-85 között bekövetkező SZKP főtitkár-halálok és  -váltások tettek lehetővé. Ezt a korszakot az IMF-hez, a Világbankhoz való csatlakozás, diplomáciai kapcsolatok létesítése (Dél-Korea, Izrael) jellemezte, s néhány nyugat-európai országban (Egyesült Királyság, Belgium, NSZK) kialakult Magyarország "híd-szerepének" képe. Kovács szerint ez az előzménye az antalli "hármas prioritás"-nak. A hármas prioritás kapcsán elmondta:köztük fontossági sorrend nincs, sürgősségi azonban van. A NATO- és EU-csatlakozás kapcsán két dolgot szögezett le: egyrészt azt, hogy ez egy hatpárti konszenzus alapján valósulhatott meg, másrészt azt, hogy az EU-csatlakozás az elérhető legjobb feltételek mellett történt. A NATO-csatlakozással kapcsolatban a szocialista politikus elmondta: ebben az esetben a Magyarországra nehezedő külső nyomás volt a nagyobb; maga a csatlakozási tárgyalások megkezdése a román-magyar alapszerződés függvénye volt. Kovács kiemelte, hogy a most meglévő problémáink egy része (mind szövetségeseinkkel, mind szomszédainkkal) régebbre nyúlik vissza, a státusztörvény névválasztását nem szerencsésnek nevezve fontosnak tartotta azt is kiemelni, hogy az Egyesült Államokkal a szeptember tizenegyedikét követő napokban a Parlamentben elhangzott Csurka-beszéd után romlott meg a viszony (szerinte azért is, mert akkor Orbán Viktor miniszterelnökként nem határolódott el, nem ítélte el politikustársa felszólalását). Erre reagálva később Martonyi elmondta, hogy az Országgyűlés elítélte a MIÉP elnökének kijelentéseit.
Martonyi János volt a résztvevők közül az egyetlen, aki a CEFTA-t, mint az elmúlt húsz év sikertörténetét név szerint említette meg. Hasonlóképpen Jeszenszkyhez, ő is a visegrádi együttműködés fontosságát hangsúlyozta.
Balázs Péter az alapszerződések fontosságát emelte ki. A jelenlegi külügyminiszter véleménye szerint az EU- és NATO-csatlakozás kapcsán a térségben Magyarország "megelőzte a korát": korábban kezdte el az orientáció-váltást, mint a térségben bármelyik más állam, s így amikor az befejeződött, az ország csak lépést tartott a többiekkel s már tíz éve nincs jövő-stratégiája. Hiátusként a miniszter még a múlt meg nem valósult lezárását említette.

A helyzetértékelés kapcsán Jeszenszky a gyenge érdekérvényesítő képességet emelte ki: véleménye szerint az elmúlt években a korábban összeszedett és megalapozott presztízs elveszett. Kovács kiemelte, hogy a sikeres külpolitika folytatásához gazdasági stabilitás és más tényezők is hozzájárulnak. Az Egyesült Államokkal való kapcsolatok hanyagolását bizonyítja, hogy Barack Obama 2008 novemberi megválasztása után öt hónapig nem volt magyar kezdeményezés az új adminisztrációval való kapcsolatfelvételre. Pozitívként említette azt, hogy Budapest egyértelműen kiáll a nyugat-balkáni és a horvát bővítés mellett, s a külpolitikai stratégia végrehajátását szorgalmazta. A jövőre nézve a biztos az értékalapú szövetséghez tartozást és a kiszámíthatóságot tartotta említésre méltónak. Martonyi szerint fontos, hogy az országok közötti feszültségeket multilaterális keretekben kell megoldani. Közép-Európa regionális súlycsökkenését szerinte csak az EU-n keresztül lehet ellensúlyozni: ez a térség önmagáért felelős, mely például egy kibővített visegrádi együttműködéssel valósulhat meg. A cél az integráció erősítése, azoknak a kapcsolatoknak a felmelegítése, melyek az elmúlt évben kihűlni látszanak (pl. a magyar-lengyel). Martonyi szerint a magyar külpolitikának úgy kell értékalapúnak lenni, hogy az ne veszélyeztesse a reálpolitika megvalósulását. A magyar külpolitikának fel kell vállalni az emberi jogi értékek védelmét, mely idővel a kollektív kisebbségi jogok megvalósulásában csúcsosodhat ki. A fideszes politikus elmondta, hogy a külföldi magyar diaszpórát nem sikerült felhasználni a külpolitikának. A NATO kapcsán egy megjegyzés hangzott el: az 5. cikkely újraértelmezése az Orbán-kormány külügyminisztere szerint mára időszerűvé vált.
Balázs Péter Jeszenszkyre reagálva elmondta, hogy Magyarország jelenleg is aktívan támogatja a nyugat-balkáni integrációt, a múlt héten kedden lezajlott miniszteri szintű találkozón az nyugat-balkáni államok, a V4-országok külügyminiszterei, a spanyol és a belga trió-tagok és Svédország is képviseltette magát, mely egyértelmű sikernek számít. Törökország kapcsán a mostani külügyminiszter elmondta: a tagság folyamatos és hangos szóbeli támogatása helyett az a fontos, hogy nem annyira látványosan, de egyértelműen támogassunk kisebb ügyeket, melyeket a csatlakozási tárgyalások érintettek. (Később Martonyi elmondta: aláírt egy támogató nyilatkozatot a török csatlakzás érdekében, mely nem feltétel nélküli csatlakozást helyezett kilátásba.) A beszéd harmadik részében megemlítésre került a Duna-stratégia: a stratégiát a magyar diplomácia 2011-re szeretné befuttatni, siker esetében a következő uniós költségvetés önálló részét is képezheti, hasonló projektek társaságában. A külügyminiszter az elnökségi trió kapcsán "mintaszerű együttműködésről" beszélt, s kiemelte a V4-országok törekvéseit egy egységesített külképviseleti hálózat létrehozásáról (melynek kb. 100 egysége lenne). Az elmúlt hónapokban megtörtént külképviseleti hálózatcsökkentés kapcsán elmondta: ezzel párhuzamosan a tiszteletbeli konzuli hálózatot növelik, másrészt tervben van a konzulátusok feladatkörének bővítése. Balázs Péter a jövőre nézve egy szuverén, értékalapú és előre gondolkodó külpolitika mellett tette le a voksát, mely három, koncentrikus körben fut: nemzetközi szervezetekben (EU és NATO fókusszal), ezeken keresztül a világ másik részén (Irán, Afganisztán), illetve bilaterális alapon.

Címkék: konferencia magyarország beszámoló

A bejegyzés trackback címe:

http://fpa-mcc.blog.hu/api/trackback/id/tr61446588

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

lécci 2009.10.13. 09:38:28

"...elmondta, hogy a külföldi magyar diaszpórát nem sikerült felhasználni a külpolitikának"

Írhatnátok egy cikket az említett külföldi magyar diaszpóra aktuális érdekérvényesítő képességéről/eredményeiről/lehetőségeiről(vagy akár történeti távlatban is).