Skip to content


Duna-stratégia: a magyar álláspont

nick grabowski
• 2010.08.06. 08:30

switch: ParlamentA korábbi két írás alig, a szükségesnél sokkal kisebb mértéken érintette Magyarország szerepvállalását a Duna-stratégiában és a stratégiával kapcsolatos részletes magyar álláspontot. Az itt leírtak a következő feltételezésekre épülnek:

  • mivel az első és második Orbán-kormány külügyminisztere ugyanaz a személy, feltételezem, hogy az első Orbán-kormány által külpolitikai prioritásként kezelt területek megjelennek a következő négy év külpolitikai programjában, illetve a következő négy év külpolitikai programja épít az 1998-2002 közötti időszakra;
  • mivel a Duna-stratégiát alakítható, nemzeti hatáskörben elkészült dokumentumok létrejöttének egy részénél a Fidesz olyan, meghatározó politikusai is jelen voltak, akik a jelenlegi kormány miniszterei (pl. Matolcsy György), feltételezem, hogy ezen dokumentumok tartalma naprakészen tükrözi a jelenlegi kormány véleményét adott policy-területekről;
  • feltételezem, hogy a Fidesz a Bajnai-kormány idején aktívan vett részt az elnökségi program alakításában (az Országgyűlés munkacsoportjain keresztül);
  • feltételezem, hogy a jelenlegi kormánypártok a közelgő Tanácsi elnökségi programban megjelentetnek egy olyan témát, melyet nemzeti (és össz-európai) prioritásként kezelnek;
  • Győri Enikő nyilatkozata és a második, Bizottsághoz beterjesztett dokumentum alapján ("In the adoption of the Danube Strategy and its Action Plan, Hungary has a key co-ordinating role during its EU Presidency in the first half of 2011. The Hungarian Presidency is unequivocally committed to adopting the Strategy and the successful launch of implementation procedures.") feltételezem, hogy ez a nemzeti prioritás a Duna-stratégia képviselete lesz (és ez is marad).

Az elején szögezzük le: a Bizottság a DS-t ismertető oldalára a beterjesztett magyar non-paper mellett nem jelenik meg annak részletes projekttervekkel kibővített változata. (Megjegyzés: nemrég került fel egy újabb magyar dokumentum, mely ugyan részletes terveket nem tartalmaz, de jobban körülhatárolja Budapest álláspontját és részletekben eltér az előzőleg benyújtott dokumentumtól.) Feltételezem, hogy a 2010 januárja és márciusa között lezajlott stakeholder-találkozók eredményesek voltak (olyan konkrét és jól körülhatárolt projektek terveit nyújtotta be Budapest, melyeket nem hoztak nyilvánosságra), továbbá feltételezem, hogy azokkal a stratégiában résztvevő államokkal, melyek nyilvános projekttervet bocsátottak a Bizottság rendelkezésére, az azokban való esetleges magyar részvételről egyeztetés történt (így a más államok beterjesztett projektjeiben való magyar részvétel összhangban van a jelenlegi magyar kormány prioritásaival és érdekeivel).

Az elmúlt időszakban az Európai Parlamenten belül magyar képviselők olyan javaslatot fogadtak el (kezdeményező: Áder János és Tőkés László), mely a DS környezetvédelmi oldalához kapcsolódik.

Hasonlóságok és különbségek a Bizottság honlapján elérhető két, magyar beterjesztésű dokumentum között

A fenti honlapra feltöltött régebbi dokumentum [doc] egy teljesen általános álláspontot tartalmazott. Nem sikerült egyértelműen állást foglalni a Duna ipari vagy a környezetvédelmi kérdésként való kezelésében. A szerepetetett általános irányelvek gyakorlatilag az összes olyan témát megemlítették, amit a többi állam is képviselt, így, szigorúan fogalmazva,"magyar ízről" gyakorlatilag nem lehetett beszélni. A magyar dokumentum egyértelműen a DS belső dimenziójára helyezi a hangsúlyt ("[...] is an EU initiative, therefore, it must be in line with and serve the EU values, fundamental objectives and basic principles as defined in the Treaties"), ugyanakkor nem zárja ki más, nem-EU-tagállamok részvételét. A Budapesti Csúcs fontos eredménye volt, hogy a DS prioritásai közé pillérként bekerült a kulturális és a biztonsági dimenzió, az ezekben rejlő potenciál kiaknázására való utalások bekerültek a januárban beterjesztett dokumentumba. Valószínűleg a Stratégia közös EU-s  érdekként való hangsúlyozása miatt az ahhoz kapcsolható illetve az azt meghatározó EU-s dokumentumokra való utalások a dokumentum szerves részét képzik.

A június 21-i keltezésű második dokumentum [doc] talán világosabban fogalmaz a gazdasági-környezetvédelmi megközelítés kapcsán: a hangsúly a gazdaságin van, a lehetőségekhez képest a környezetvédelmi témák maximális figyelembe vételével. Utalás található a Balti-tengeri stratégiára, és világosan megjelenik a Stratégia külső dimenziójának hangsúlyozása ("The Hungarian position is that it is vital for the Central European region to form closer links to the regional partners engaged in their accession process to the European Union."). Fontos megemlíteni, hogy a magyar álláspont a Duna vízgyűjtő területként való megközelítését támogatja. A dokumentum tudomásul veszi a pénzügyi keret hozzácsatolásának hiányát, ennek esetleges későbbi felülvizsgálatáról nem esik szó.
Teljesen új elemként megjelenik egy közép-európai hajóépítő övezet létrehozásának igénye, és sokkal konkrétabban fogalmaz elődjénél a közlekedési és energiaellátási (-biztonsági) kérdésekben: a TEN-T-hálózaton belül az 5-ös és 18-as folyosót támogatjuk. Sokkal fontosabb azonban ez a bekezdés:

Hungary is a participant and promoter of the Nabucco gas pipeline and of the development of liquified natural gas (LNG) capacity in the Adriatic. A high-priority aim is that Hungary should have access to supplies from the future LNG terminal in Croatia.
Hungary supports the modernisation of the Druzhba (Friendship) oil pipeline.
Hungary sees construction of the North-South gas link as a high priority for the region's gas supply.
Another high priority for Hungary is the linking up of an electrical network between Hungary and Croatia, and between Hungary and Romania.

A megemlített alternatív energiaforrások (biomassza és geotermikus energia) mellett azonban nem esik szó a paksi atomerőműről. A nem-kormányzati szereplőkről való bekezdés esetlegesen előrevetítheti egy újabb stakeholder-konferencia megszervezését, illetve újabb projektek beadását (vö. ezzel az állásfoglalással). A dokumentum  állást foglal a mellett, hogy a prioritásokhoz külön-klülön egy résztvevő (és nem tag-!) államot rendeljenek hozzá felelősként, azonban nem nevez meg kizárólagos nemzeti felelőst a Stratégia végrehajtására (ellentétben a román dokumentummal, mely a román Külügyminisztérium hatáskörébe utalja a Stratégiát).

Célok, eszközök, hiányok, veszélyek

Annak a felvetése, hogy a DS nemzetpolitikai célokat is szolgál, jogos és alátámasztható. A kulturális és biztonsági dimenzió beemelése egyértelműen alátámasztja ezt a törekvést, ami így "EU-konformmá" válik. 2009-ben az Országgyűlés készített egy határozatot [~10MiB, pdf] ("Országgyűlési határozat a szomszédos országokhoz fűződő közlekedési kapcsolataink erősítéséről"). Ez olyan projektek listáját tartalmazza, melyek könnyen beemelhetők a Duna-stratégiába, a közlekedést, a határon átnyúló együttműködéseket nemzetpolitikai prioritásként meghatározva. A közlekedésfejlesztési projektek között legnagyobb számban a Szlovákiával és Romániával létrehozandó közös hálózatbővítés és -összekötés szerepel, a közútira helyezve a hangsúlyt; olyan projekt, mely a Balkán felé történő vasútbővítésről szól, elvétve (egy szlovén és egy szerb) akad. Kérdéses, hogy a határozat által említett, a közösségi közlekedési igényeket megyei és az alatti szinten felmérő kutatások megtörténtek-e, s ha igen, milyen eredménnyel (illetve ezeket beépítették-e). A határozat a regionális és kistérségi együttműködésekre fókuszál, melyek szintén harmozinálnak a DS céljaival. Elméletileg ezeknek a fejlesztéseknek a megvalósulására van esély (ha másért nem, azért mindenképp, mert mutatni kell, hogy született konkrét közlekedési fejlesztés a DS keretében).

A multimodális közlekedésfejlesztésről, röviden: a Kötött Pálya blog adott róla hírt, hogy az új szlovák kormány kiszállna a szélesnyomtávú vasútépítésből. Ha tényleg így lesz, óriási lehetőség lenne, ha sikerülne Budapesten egy multimodális (gyakorlatilag vízi, légi, vasúti és közúti) csomópontot létrehozni A DS kapcsán beterjesztett szlovák dokumentum nagyon erősen épít Pozsony multimodális csomópont-fejlesztésére, de ez még az előző kormány által jegyzett dokumentum.

A kulturális együttműködés kapcsán érdemes végiggondolni, hogy akár V4-kereten belül (a Nemzetközi Visegrádi Alap költségvetésének újbóli emelésével vagy a pénzek részbeni átstrukturálásával), akár új Magyar Kulturális Intézet(ek) nyitásával meg lehet-e erősíteni a magyar kulturális jelenlétet a Nyugat-Balkánon. (Döbbenetes, hogy (Szófián és Bukaresten kívül) nincs Kulturális Intézet a balkáni államokban.)

A konkrét, magyar részvételű projektekről a már korábban említett szlovák dokumentumból lehet egy átfogó képünk, mely egyes projektek esetén kibővített V4-együttműködést (V4+Románia és Bulgária) tervez. 
Tizenhat projektben fordul elő magyar partner nevesített említése (ezen kívül többször olyané, ahol Brno városa kerül említésre kapcsolattartóként, a CENTROPE-hálózat tagjaként), az emített szereplők: regionális vízügyi igazgatóságok, Győri Széchenyi Egyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Budapesti Műszaki Egyetem, Közép-Európai Egyetem, Szegedi Egyetem, Magyar Külügyi Intézet, Magyar Tudományos Akadémia.
A tervezett projektek: intermodális (multimodális?) közlekedés, vasútfejlesztés, víz- és talajvíz-kezelés (és ezek beépítése az oktatásba), árvízvédelem, medervizsgálattal kapcsolatos mérések, kisebb kulturális fesztiválok (Jókai-fesztivál Révkomáromban), többnyelvűség támogatása és vallásszociológiai kutatások, a térség geopolitikai aspektusainak vizsgálata. Geotermikus energiával kapcsolatos projektben magyar résztvevő nem kerül megnevezésre.

A szlovákon kívül a német dokumentumok teszenk említést a biztonsági dimenzió kapcsán a Magyarországgal folytatandó együttműködésre, mely rendőrségi és ügyészségi tapasztalat-cseréből és képzésből áll (utóbbinak alanyai a köztisztviselők is). A német fél az együttműködés folytatásával számol.

A bevezetőben említett, a két Orbán-kormány kontinuitását érintő feltételezésemet kissé kibontva: elképzelhető, hogy a mostani kormány a Szegedi Folyamat felélesztésével (akár mint keretprogram) is számol a (nyugat-)balkáni államokkal való intenzívebb kapcsolattartás eszközeként. A "túl" intenzív jelenlét és/vagy ennek kísérlete viszont azzal járhat, hogy a térségben szintén intenzíven jelenlévő Németországgal kerül Magyarország kisebbfajta összetűzésbe. Egy német vélemény erről (bár az idézett dolgokban véleményem szerint igaza van, a forrást az utolsó bekezdés miatt tessék óvatosabban kezelni):

Budapest has recently become the most active promoter of the Danube strategy, of course in close collaboration with Berlin. This benefits both. As junior partner, Hungary can have an advantage over the rest of the Danube countries. This allows Germany, which maintains a tight control of the cooperation, to make it appear as if the Danube strategy is also a Hungarian initiative, hiding its own predominance over the project. When, at two conferences at the end of September and the beginning of October at the Representative Office of the Hungarian Regions in Brussels, the Hungarian partner undertook initial steps for the elaboration of a strategy, the leader of the Danube Office in Ulm took the floor on each occasion. At the end of November, the Danube strategy was one of the most important themes of the German-Hungarian Forum, an annual conference for the coordination of views on these cooperation projects.

(forrás)

Iván Gábor, Stumpf István, Navracsics Tibor, Duna-stratégia, elnökségi program és nemzetpolitika:

Tabajdi Csaba a Duna-stratégiáról:

A felhasznált képet innen kölcsönöztük.

Frissítés (2010. 11. 27.): a mandiner cikke a témáról itt.

Címkék: magyarország eu elnökség duna stratégia

· 1 trackback

A bejegyzés trackback címe:

http://fpa-mcc.blog.hu/api/trackback/id/tr272202191

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Kulcsszerepe lehet hazánknak a Duna-stratégiában 2010.09.01. 14:54:01

Egy budapesti városfejlesztő műhely ügyvezetője szerint a budapesti Duna-szakasz számos lehetőséget kínál a fejlesztésre. Az EU Duna Stratégiáját a magyar elnökség idején hagyják majd jóvá.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.