Energiabiztonság és a Nyugat-Balkán

Általánosságok

• azok a hivatalos EU-s dokumentumok, melyek a formálódó energiabiztonsági együttműködés alapját képezik, 2006-2009 között keletkeztek (pl. Green Paper on Energy Security - 2006) - ezek egy része lehet, hogy már meghaladott. Néhány dokumentum ezek közül azzal számol, hogy a Déli Áramlat/Nabucco kettősből valamelyik működőképes állapotban lesz a következő években;
• az együttműködés keretét a TEN-E (Trans-European Networks - Energy) adja;
• a TEN-E kiemelt projektek közül csak kettő (TEN-E EL2 és EL4) érinti a (Nyugat-)Balkán országait, azok közül is csak kettőt (Görögország és Szlovénia), így hiányzik a külső dimenzió;
• az ezen országok összekötését elősegíthető TEN-E EL4 projektet nem hozták összhangba az UCTE-projekttel, az csak a görög-török összekötésekre helyez hangsúlyt (ami viszont már az EU külső dimenzióját is érinti). Törökországon kívül ezekben a projektekben résztvevőként nincs más nem-EU-tagállam;
• a programok végrehajtásáért felelős kinevezett EU-tisztségviselők egyike sem közép-európai ország állampolgára, munkájukról szinte semmi nyilvános információ lelhető fel;
• abban az esetben, ha a programok további tervezésekor nem szentelnek figyelmet a nem-EU-tagállamok energiabiztonsági helyzetére, esetlegesen a teljes (Nyugat-)Balkán elszigetelődhet. A már publikált anyagokban a valószínűleg a közeljövőben megvalósuló horvát csatlakozásra sincs utalás, melynek határideje még az eredeti Nabucco-projekt megvalósulásánál is közelebbi volt;

• az energiabiztonság jövője (rövid-/középhosszú távon) a régióban részben azon EU-tagállamok kezében lehet, akik (1) a Tanácsi Elnökségüket a következő 3-5 évben töltik be, (2) érdekükben áll a térség felkarolása, (3) kapacitással rendelkeznek, hogy akaratukat – legalább részben – keresztülvigyék a különböző Tanácsi formációkon és sikeresen egyeztessenek a Trió másik két tagjával;
• a most formálódó makrorégiós stratégiában (Duna-stratégia) elvileg helyet kap a külső dimenzió, melynek alakulásához érkezett horvát és szerb hozzájárulás;
• az EU-n belüli kisebb regionális csoportosulások hozzájárulhatnak egy adott terület kiemeltebb fejlesztéséhez. Energiabiztonság és Nyugat-Balkán témájában a Visegrádi Együttműködés lehet aktív, mely keretben már elindult egy energiabiztonsági együttműködés. Ezt egyszerűbb lehet kiterjeszteni más országokra is. Budapest érdekében is ez áll:
  Hungary paid particular attention to the issue of energy security. In order to harmonise the interests and open new perspectives of the Central European countries, the Hungarian Presidency organised a V4+ Energy Security Prime Ministerial Summit on 24 February 2010 in Budapest. Besides the prime ministers of the Visegrad Group, Austria, Bosnia and Herzegovina, Bulgaria, Croatia, Germany, Romania, Serbia, Slovenia, Spain and the United States of America, as well as senior official of the European Commission and the director of the International Energy Agency attended the event. Major goals on which the summit was built on were as follows:
- Discussing on the highest political level the strategic issues related to the strengthening of our energy security, encourage broader regional coordination and stronger ties on both political and expert level which can complement the already ongoing V4 energy cooperation.
- Expressing our expectations concerning the common energy policy of the EU, to make our common interests in the field of energy security recognized through more effective and coordinated lobbying.
- Demonstrating our readiness and ability for regional cooperation, harmonize our projects and support each-other’s diversification efforts in order to receive larger financial support from community funds for the implementation of our projects.
(forrás)

• a V4-keret adta lehetőségek egyik kerékkötője/záloga, hogy a magyar és lengyel pozíció között nagyjából egyetértés legyen. Egy friss, 2010 augusztusi, a Lengyel Külügyi Intézet által kiadott elemzés már annak a lehetőségéről beszél, hogy Varsó és Budapest pozíciói közelednek egymáséhoz.
   

Villamosenergia 

• az 1991-95 között megsemmisült vezetékhálózatot még most is folyamatosan állítják helyre, az országok elsődleges célja saját felsővezeték-hálózatuk fejlesztése;
• és csak másodsorban ezek összekötése egymással;
• különálló(bb) csoportok megléte a régióban: (1) Ausztria, Olaszország és Szlovénia, (2) Bosznia, Horvátország, Montenegró és Szerbia, (3) Bulgária és Románia, (4) Albánia és Macedónia alkot egy-egy csoportot (ld még itt);
• a különböző csoportok közötti összekötés alacsony szintű, a csoporton belüli magas (különösen a (2)-es csoport esetében);
• az önfenntartóság hiánya különösen Albánia, Macedónia és Montenegró esetén probléma;
• további adatok itt
   

Szénhidrogén-hordozók

• a Nabucco/Déli Áramlat megépítésével kapcsolatos problémák nem tudni, mikor és hogyan oldódnak meg;
• Deák András (CEU-CENS) egyik legfrissebb elemzése itt

Pénzügyek

• a projektek kiemeltként való meghatározása pusztán politikai döntés, ezek változhatnak (pl. egy visszaminősített magyar-szerb villamosvezeték-projekt van);
• a pénzügyi források egy része PPP-konstrukció eredménye, rajtuk kívül magánbefektetők (elsősorban bankok) és a szokásos "nagyok" (EBRD, Világbank, EIB) vesznek részt a projektekben;
• a most épülő vezetékek mögött megvan a pénzügyi háttér, de a gazdasági válság miatt kérdéses, hogy a 2012/13-tól tervezett projektek közül melyikre lesz pénz.