Skip to content


Miért éppen Bosznia?

varenka
• 2008.10.23. 21:25

  

- What the hell made you ruin this beautiful country?
- Us?
- Yes!
- You're crazy. You wanted to separate, not us.
- Because you started the war!
- You started it!
- What? Who started it?
- You started the war! You started it!

/idézet a No Man’s Land (Senkiföldje) c. filmből/

 

Keveseknek jut eszébe „még mindig” Boszniával foglalkozni, ennyi évvel a Daytoni Szerződés aláírása után, hiszen a helyzet szinte változatlan. Azon viszont érdemes lehet elgondolkodni, hogy ez a fajta változatlanság tulajdonképpen előnyös-e bármilyen szempontból is. A fent említett nemzetközi szerződés aláírása talán megszüntette a konfliktusokat? Vagy esetleg, ha sikerül mélyebbre néznünk, kiderülhet, hogy a konfliktus feloldására egy ilyen megállapodás nem alkalmas, s ennek segítségével csupán rögzítettek egy fennálló helyzetet, mintegy befagyasztva az aktuális képet – amelyet azóta is féltő gonddal őriznek? Talán a mélyben – vagy nem is annyira mélyen – napjainkban is olyan intenzitású ellentétek húzódnak, amelyek kétségessé teszik ennek az államalakulatnak a jövőjét?

 

De ne szaladjunk ennyire előre. Ahogy a felvezetésből kiderült, Bosznia-Hercegovina állam jelenéről, jövőjéről, s némileg múltjáról fogok elmélkedni ezeken a hasábokon az elkövetkezőkben. Lesz szó államszerveződésről, politikáról, aktualitásokról, még talán kultúráról is. Elsőként azonban egy általános leírással szeretnék szolgálni a jelenlegi helyzetről, megvizsgálni a politikai és etnikai törésvonalakat, és az államszervezet sajátosságait – ezek ugyanis mind-mind szükségesek a további vizsgálódáshoz.

 

Az államról az első és legfontosabb tudnivaló, hogy nemzetközi protektorátus alatt áll, ami meglehetősen ritka fogalom manapság. A lényege, hogy Bosznia államszervezete felett ellenőrző tevékenységet gyakorol egy nemzetközi szervezet, a Peace Implementation Council (PIC), amely arra jött létre, hogy a Daytoni Szerződés megvalósulását figyelje/ellenőrizze/segítse. Az ő képviselője a High Representative (HR) - egyszemélyben az EU különleges megbízottja is -, akinek az a dolga, hogy betartassa a szerződésben leírtakat az aláíró felekkel, s ehhez megvannak a megfelelő eszközei: joga van törvényt hozni és eltávolíthat választott tisztviselőket a pozíciójukból - államelnök is mondott már le főképviselői nyomásra.  Úgy tervezték eredetileg, hogy 2008. június 30-ával ez a pozíció megszűnik, ám a PIC februári jelentése alapján bizonytalan ideig meghosszabbították a mandátumát. Ekkor nevezték ki a jelenlegi főképviselőt, a szlovák Miroslav Lajčák-ot.

 

Az állam két entitásból áll, a Bosznia-Hercegovinai Föderációból (Federacije Bosne i Herzegovine – FBiH) és a Szerb Köztársaságból (Republika Srpska – RS), a két terület között pedig az ún. entitás-közi határ húzódik, amelyet nem földrajzi vagy történelmi alapon húztak meg, hanem aszerint, hogy éppen mely területek mely hadsereg fennhatósága alá tartoztak a békekötéskor, illetve hol milyen etnikai csoport volt többségben. Így tehát a Föderáció területén alapvetően a bosnyákok és horvátok vannak többségben, míg az RS területén a szerbek. Természetesen ez így nem lett volna elég igazságos, így a Bosznia-Hercegovinai Alkotmánybíróság 2001-ben államalkotó nemzetnek nyilvánította a Föderáció területén a szerbeket, a Szerb Köztársaság területén pedig a bosnyákokat és horvátokat – ezzel minden területen érvényesülni látszik egy hármas felosztás, a három etnikum szinte minden téren egyenlően képviselteti magát. Ha mindez nem lenne elég, van még egy aprócska, ám annál érdekesebb terület az országban, ez pedig a Brčko körzet. Területe egyszerre tartozik mindkét entitáshoz, ám ellenőrzést egyikük sem gyakorol felette, ez a jog ugyanis Bosznia-Hercegovina államot illeti meg. Ha ránézünk a térképre, egy indokot rögtön láthatunk: ha Brčko a Szerb Köztársasághoz tartozna, akkor a Föderációt a másik entitás teljesen körülölelné, ha a Föderációé lenne, akkor viszont teljesen kettészakadna a Szerb Köztársaság – így azonban felemás helyzet alakul ki, amelyen sokáig el lehetne elmélkedni.

 

De vissza az államszervezethez. Nem akarok egyesével leírni minden állami tisztséget és szervet, inkább csak kiemelném a főbb érdekességeket (részletekért katt ide). Van ugyanis az államnak három elnöke, akik így együttesen alkotják az elnökséget. Egyértelmű, hogy azért vannak hárman, mert a három nemzetiséget reprezentálják. Ma ők: Haris Silajdžić (Párt Bosznia-Hercegovináért) bosnyák részről, Nebojša Radmanović (Független Szociáldemokraták Pártja) szerb oldalról és Željko Komšić (Bosznia-Hercegovinai Szociáldemokrata Párt) a horvátoktól. Az elnökséget négy évre választják, s ezen belül nyolchavonta váltja egymást a három nemzetiség az elnöki székben. Van minisztertanácsuk is és egy kétkamarás parlamentjük - mindkét kamara létezik entitás-szinten is. Minden elképzelhető állami szervben harmadolva vannak a helyek etnikumok szerint. Így történik ez az Alkotmánybíróságban is, ahol a Föderációnak négy helye van (két horvát, két bosnyák), a Szerb Köztársaságnak pedig kettő. Ebben a szervben azonban helyet kap három nemzetközi bíró is, a strasbourgi Emberi Jogok Bíróságának delegáltjai. A pártrendszer is éppen ilyen megosztott: minden etnikumnak megvannak a saját pártjai, gyakorlatilag a teljes skálát lefedve jobb és baloldal között, és persze vannak olyan pártok is, amelyek etnikum-függetlenek. Ahhoz képest, hogy összesen 42 hely van a parlamentjükben, a 2006 októberi választások során 12 párt kapott mandátumot.

 

S hogy vajon elégedettek-e az ott élők ezzel a rendszerrel? Nem nehéz kérdés. Természetesen nem, hiszen mindegyiküknek sokkalta nagyratörőbb céljai voltak a háború alatt, mint az, hogy majd békésen egymás mellett éljenek egy országban. Képzelhetjük, mennyire boldog attól egy bosnyák, hogy Bosznia-Hercegovinán belül létjogosultsága van egy Szerb Köztársaság nevű entitásnak. Már a neve is sértő. A szerbek viszont azt nem értik, miért kell nekik egy államban maradniuk a bosnyákokkal, hogyha van egy Szerb Köztársaságuk, ami akár el is szakadhatna, netán csatlakozhatna Szerbiához – esetleg Koszovóért cserébe? De ne menjünk ilyen messzire, egyelőre csak annyi volt a célom, hogy megmutassam, milyen egyszerűen felvethetők ilyen és hasonló kérdések Boszniával kapcsolatban is, és hogy felkeltsem az érdeklődést ez iránt a terület iránt - hiszen sokkal nagyobb figyelmet érdemelne, mint amilyet manapság kap.

Címkék: bosznia

A bejegyzés trackback címe:

https://fpa-mcc.blog.hu/api/trackback/id/tr33726794

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.