Skip to content


Extrapoláció avagy a gyerekek háborúja?

raszputyin
• 2008.11.23. 18:01

A titkos fegyver: gyerekek

E cím hallatán a történelemből már jól ismert "a gyerekek keresztes hadjárata" juthatna eszünkbe, de tekintettel arra, hogy Albánia lakossága döntően muszlim (70% muszlim, 20% ortodox keresztény, 10% római katolikus -2007), a keresztény analógia nem helyénvaló. Érdekes emellett, hogy miképp oly sok posztkommunista ország, hiába a vallásos statisztika, ha a népesség nagyrésze gyakorlatilag ateista.

Visszatérve a gyermekekhez és a címben szereplő extrapolációra, jelen írásunkban a jövendőmondók ingoványos területére barangolunk. Habár bizonyos tendenciák extrapolációja -amennyiben megalapozottan történik- nem feltétlenül félrevezető, a térség demográfiai helyzetében óvatosan kell eljárnunk. Adott ugyanis egy meglehetősen magas  gyerekszám ami nem csupán a térségben, hanem egész európában is szokatlan. Erre a népességnövekedésre építjük extrapolációnkat, mely nem kevesebbet állít, mint hogy a következő évtizedeken belül a térségben jelentősen átrendeződhetnek a népességbeli viszonyok. Olyannyira, hogy némely esetben az is előfordulhat, hogy a demográfiai mutatók következtében egy többségi etnikum válik kisebbséggé egy adott régión belül.  A közelmúltban ennek eklatáns példája Koszovó, ahol az elmúlt 50 év népesedésbeli viszonyai rendezték át a térség etnikai képét, mely egy de facto független állam kialakulásához vezetett. 

A térség következő meglepetése véleményünk szerint Macedónia lehet, mely bár kívűlről Görögország és Bulgária szorongattatása közepette vívja a fejlődő országok mindennapos harcát a gazdasági növekedés irányába, mégis a legnagyobb kockázatot saját albán kisebbsége hordozza számára. Az előbb említett albán etnikumra jellemző szaporodási rátával szemben a macedón adat kevesebb mint feleakkora. További érdekessége a macedón társadalomnak, hogy minden harmadik tagja albán. Emellett érdemes végiggondolni, hogy a kettő nem független esemény, tudnillik, a feleakkora macedón népességnövekedésben benne van a társadalom harmadának az albán családmodellből származó járuléka, azaz a helyzet valójában sokkal rosszabb -macedón szemmel nézve.

A probléma súlyosságához az is hozzájárul, hogy Macedónia lakossága egy 2008-as becslés szerint 2.061.000. A népesség harmada albán, és a gyerekvállalási kedv az albánoknal meglehetősen nagy. Emellett visszaemlékszünk a 2001-es évre, amikor albán szélsőségesek lassacskán ugyan, de megnyerték maguknak az albán lakosság többségének támogatását, s szervezkedésbe, mi több lázadásba kezdtek, melyet csak nemzetközi összefogással voltak képesek rendezni a résztvevő felek. Gondoljunk csak bele, amennyiben a lakosság harmadát adó kisebbség effajta eszközök használatát sem veti meg, mihez kezd majd azzal a ténnyel, hogy akár 30-40 év múlva (s itt válisk csöppet kockázatossá minden állítás) a lakosság többségét adná? Vajon titkon nem szövögetik-e már most Nagy-Albániáaról a terveiket? Vajon az ő szempontjukból milyen lehet Nagy-Albánia?

Ennyira azonban ne ragadjon el minket a jövendőmondás heve, az a néhány évtized, amire az albán nacionalisták várnak, messzebb van mint gondolnánk, s sok víz lefolyik még addig a Vardaron. 

Az itt látható térkép csak azt szemlélteti, hogy ezek a gondolatok nem ismeretlenek az albánok előtt, s amennyiben ők ezzel számolnak, akkor mindenki másnak is számolnia kell ezzel.

Tekintettel arra, hogy a térségben több mint 6 millió albán él, (3,6 millió Albániában, 1,8 millió Koszovóban, 650 ezer Macedóniában, 35ezer Montenegróban, ki tudja hányan Görögországban, mert a görög kormány az etnikumra vonatkozólag nem tart népességszámlálást) súlyuk a népesedési viszonyokban meglepően nagy. Görögországon és Szerbián kívűl nincs is olyan népcsoport, amelyik nagyobb népességgel bírna. Ennek a következményei pedig különösen ha egy fentebb említett Nagy-Albánia eszme népszerűvé válik, beláthatatlanok a térség határait illetően. S hiába hangoztatják Európa vagy az Egyesült államok politikusai, hogy Koszovó nem teremt precedenst, ezt a tényt nem tehetik meg nem történtté. S abban a korban élünk, mikor Nyugat-Európa államaiban is újra gyújtogatják a nacionalizmus -egyenlőre még csak -mécseseit, mit várhatunk Kelet és Délkelet-Európától, ahol a határok etnikumokon és történelmi sérelmeken át ívelnek, ahol a status quo mindig is hatalami kérdés volt, nem pedig kompromisszumkeresésé.  Mint említettük, jósolni nem szép dolog, ínséges napokat  jósolni pedig még kevésbé, mégis ha 2008-ban a kristálygömbünkbe nézünk, a puskaporos hordó reneszánszát véljük fölfedezni a népesedési potenciálokban.

Félő azonban, hogy ez a népességpolitika (amennyiben tudatos, vagy azzá válik) sokkal sikeresebb lesz mint az iszlám világ ellen küldött keresztény gyerekek hadjárata. Ezért miképp az Bibliában is meg vagyon írva:

"szaporodjatok és sokasodjatok, népesítsétek be -elnézést kevésbé szabadelvű olvasóinktól- saját hazátok, egészen a határokig.

Címkék: gyerekek extrapoláció

A bejegyzés trackback címe:

https://fpa-mcc.blog.hu/api/trackback/id/tr65784539

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tilikov (törölt) 2008.12.22. 16:11:13

Úgyis azt jósolják az Eu-s atyafiak, hogy az öregedő Európának fiatal munkaerőimportra lesz szüksége a jövőben. Ha az albánok így szaporodnak, legalább lesz utánpótlás európai vendégmunkásokból és nem kellesz félni az asszimilálódni nem tudó ázsiai bevándorlóktól.

raszputyin 2008.12.24. 12:26:46

@Tilikov: Hm, valóban a folyamatok ebbe az irányba mutatnak, azonban az elöregedő Európa problémája félmilliárd embert érint (EU27-ek), az albán népességnövekedés pedig 10-15 millió ember életének földrajzi kereteit alakítja át, tehát a léptékváltás miatt szóba sem jöhet megoldásként ez az albán jelenség.

Tilikov (törölt) 2008.12.26. 20:09:41

@raszputyin: No meg ha lassan-lassan növekszik majd az albán életszínvonal, ott is alábbhagy majd népességnövekedés, mint mindenhol.

Egyébként nem akarok kötekedni, de a Wikipedia szerint a 70% muszlim arány a XX.század elejére volt jellemző, és ma 60% ateista, 20% ortodox, 10% keresztény, 10% muszlim az arány Albániában. Bár ha a te forrásod 2007-es (és gondolom nem a wiki), az biztosan nem az 1900-as állapotokat írja le, viszont akkor wikiék egetverő baromságokat terjesztenek ezügyben.