Skip to content


Újabb pénzügyi támogatás az orosz bankoknak

miss gazprom
• 2008.12.03. 12:03

Vlagyimir Putyin pártjának, az Egységes Oroszországnak az év végi kongresszusán 14,6 milliárd dolláros adócsökkentést ígért az orosz vállalatoknak a gazdasági válság elkerülése érdekében. A profitadó 20%-ról 4%-ra való csökkentése 400 milliárd rubeles (14,6 mrd $) kiesést jelent majd jövőre a költségvetésnek, amennyiben az Állami Duma és a Szövetségi Gyűlés is megszavazza a javaslatot.

Hetek óta kérdéses, hogy mennyire viseli meg majd az orosz gazdaságot a pénzügyi válság, eddig a kormány állami támogatással igyekezett a veszélyben levő orosz bankokon segíteni. Tette ezt azért is, mert így megnövelhette az állami ellenőrzést az eddig nem elérhető vállalatokban. Az orosz vállalatok sorsa mellett a válság kísérőhatásaként jelentkezően az olajár csökkenése is aggasztja Moszkvát. Pillanatnyilag a következő fontos tényezők dönthetik el az orosz gazdaság további sorsát:

  • A már említett olajár-emelkedés, Oroszország gazdaságának növekedését ugyanis a kőolaj és földgáz exportja jelentős mértékben határozza meg. A hazai össztermék 31,6 %-át ugyanis a földgáz– és olajipar adja (Forrás: Rosstat). A kitermelést sem sikerül növelni az elkövetkező pár évben. Emiatt pedig ki van téve a Balassa- Samuelson hatás érvényesülésének. Az energiahordozók keresletének csökkenése ugyanis más húzóágazatok fejletlensége esetén könnyen előidézhet válságot. Ezt a mezőgazdaság és könnyűipar válságos helyzete bizonyítja. Az elnöki programnak emiatt is képezi részét ezen ágazatok fejlesztése. Egyedüli reményt az ad, hogy az országnak sikerült 500 milliárd dolláros valutatartalékot felhalmoznia, ill. 150 dolláros stabilizációs alapot. Ez a 1998-as pénzügyi válság utáni szigorú költségvetésnek és monetáris politikának köszönhető, mivel elsődleges cél a külföldi adóságok felszámolása volt.
  • Az orosz gazdaság növekedése tavaly 7% volt, miközben az infláció mértéke meghaladta a 12%-ot. Többek között az állami szféra jelentős túlköltekezéseinek is az eredménye a magas infláció. Az előző tapasztalatokból tanulva ugyanis az orosz kormány szigorú költségvetési politikát folytatott 6-7 évig, csakhogy ez az utóbbi két-három évben megszűnt és újból rengeteget költ a köztisztségviselőkre. Ez hosszútávon mindenképpen árt az államháztartás állapotának a bürokrácia nagy mérete miatt.

 

  • Lakosság kiveszi megtakarításait és külföldi valutára váltja. Ez azért probléma, mert egyrészt szó szerint a párnákban köt ki a valuta, másrészt meg az 1998-as orosz pénzügyi válsággal ellentétben nem jelent menekülést a külföldi valuta (hagyományosan dollárban takarítanak meg az orosz állampolgárok), mivel a válság a dollár hazájából jön ezúttal és nem otthonrólAz állami szerepvállalás további növelése és a belpolitikai helyzet. A válság lehetőséget teremt Vlagyimir Putyin kormányfő számára, hogy a maradék ellenzéki oligarchák szerepét csökkenthesse az országban. Emellett az állam szerepének növekedése a pénzügyi válság kirobbanása nélkül is tapasztalható Oroszországban. 2003 óta Putyinnak sikerült az ellenzéki oligarchák nagy részét kiszorítani az országból, ezzel végleg stabilizálta az elnöki hatalmat. Pénteken pedig az Állami Duma harmadik olvasatra is elfogadta Dmitrij Medvegyev államfő alkotmánymódosító javaslatát, így az elnöki mandátum 4 helyett 5 év lett, míg a képviselőházi 4-ről 6 évre nőtt. Ha a Szövetségi Tanács is megszavazza, akkor az elnöki ciklus hossza jelentős erőt ad majd a mindenkori elnöki hatalom birtokosának. Persze emiatt fennáll annak esélye, hogy Putyin újból visszatér az elnöki székbe. Emellett a miniszterelnök az Egységes Oroszország kormánypárt év végi kongresszusán próbált megnyugtatni mindenkit, hogy nem lesz újabb, az 1998-as csődhöz hasonló válság az államban.
  • A külföldi tőke kiáramlása és a hazai tőke kimenekítése. Az orosz-grúz háború után a külföldi befektetők nagy része kivonult az Orosz Föderációból, de a veszteséget szerencsére bőven ellensúlyozza az ország valuta tartaléka. A valuta készlet a hazai tőke szökését is próbálja semlegesíteni.

Paul R. Krugman és Maurice Obstfeld közgazdászok állítottak össze még egy listát azon tényezőkről amelyek nagy szerepet töltenek be a fejlődő országok pénzügyi válságainak kirobbanásában. Ezek pedig:

  1. A megfelelő árfolyamrendszer megválasztása: a hiperinflációtól való hagyományos félelem miatt rögzített árfolyamrendszere van Oroszországnak. Önmagában még a rögzített rendszer nem is csökkenti az inflációt, ha külföldi eladósodás van. Mivel a lakosság nagy része devizában tartja megtakarításait, ezért ez a legsérülékenyebb pont az eladósodáshoz. Ezért az államvezetés az 500 milliárd dolláros valuta tartalék felhalmozásával hidalta át ezt a veszélyt.
  2. A bankrendszer központi jelentősége: a mai orosz bankrendszer is abból a szempontból sérülékeny, hogy az utóbbi időben egyre könnyebben hitelezett. Hasonlóan más államokhoz mentőcsomaggal és a mostani adócsökkentő javaslattal próbálja megakadályozni a válságot. A bankok pedig elfogadják. Könnyebb a helyzet, mivel a bankrendszer csődje és a valuta csődje nem együttes fenyegetést jelent most.
  3. A reformintézkedések megfelelő ütemezése: Bár a liberalizáció fokozatos megvalósítása nem jelent most problémát, mint tíz évvel ezelőtt, mivel pont az ellenkező hatás figyelhető meg: a piac államosítása. A legnagyobb vállalatok mellett ugyanis most a bankokban is részesedéshez jut az állam.
  4. A fertőzés jelentősége: Az Egyesült Államokból induló válság fertőző hatása nemcsak itt, az egész világon érezhető más-más mértékben. Oroszország sem becsülheti le a fertőzés erejét, mivel nyilvánvalóan megrendült a hitelezők bizalma minden országban.

 

Ha a szerzőpáros szempontjait megnézzük, két dologra lehetünk figyelmesek. Az egyik az, hogy Oroszország sokkal óvatosabb világgazdasági szereplő lett, mivel a tíz évvel ezelőtti pénzügyi válság hatásai még ma is elég frissek ahhoz, hogy ne eszeveszett költekezést folytasson vagy ha el is kezdte, akkor most újból abbahagyhatja az újabb válság figyelmeztető hangja miatt. Ebből a szempontból nézve rettenetesen nagy szerencséje van az orosz gazdaságnak, mivel időben észbe kaphat. Másrészt ideálisabb esemény nem is jöhetett volna, mint az USA-ból begyűrűző csőd, hogy az állami irányítást megerősíthessék. A másik dolog meg, hogy a veszélyt nem szabad alábecsülni és egyik pillanatról a másikra az a még törékeny egyensúly felborulhat és bankcsődök sorozatát indíthatja el. Minden azon múlik, hogy az állami szerepvállalás, a szigorú monetáris politika és a mentőcsomagok mennyire sikeresek és jól célzottak. Ha az állam ügyesen jár el, akkor megakadályozhatja a válság elmélyülését.

Címkék: oroszország pénzügyi válság

A bejegyzés trackback címe:

https://fpa-mcc.blog.hu/api/trackback/id/tr100795958

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.