Skip to content


Sok hűhó egy elnökért

miss gazprom
• 2009.11.04. 10:00

Szeptembertől újra elkezdődött az ukrán elnökválasztási kampány, hogy január 17-én az első forduló keretében megküzdjenek egymással annak szereplői. Európa negatív rekordereként Ukrajna sok mással is szolgálhat még az elnökválasztások közeledtével, ha már Európa csupán második legszegényebb országa is, mert a kicsiny szomszéd Moldávia megelőzte. A demokrácia bukdácsoló poszt-szovjet tanítványa még mindig beilleszkedési zavarokkal küzd és sokáig azzal is fog küzdeni.

Az állandósult belpolitikai válság a 2004-es narancsos koalíció szakadása óta a globális pénzügyi válság hatásaival párosítva okozza pillanatnyilag az ország csökkenő versenyképességet. Ennek eredményeként az ukrán befektetésekbe vetett bizalom csökkenése is az elnök és a miniszterelnök közötti konfliktus eredménye Kijevben. Ukrajnának legkevesebb 10 százalékos gazdasági csökkenéssel kell számolnia ebben az évben az eddigi évi 9 százalékos növekedéssel szemben. Az ukrán állam emellett 16,4 milliárd dolláros (3228,34 milliárd forint) hitelt igényelt a Nemzetközi Valutaalaptól, a szervezet pedig a politikai viszonyok stabilizációját szabta meg feltételként a hitelfolyósításhoz. Azonban további nehézségek okoznak gondot az ukrán gazdasági és politikai válság kezelésében, mint például gázadósságok törlesztése és az alkotmányos válság.

Ukrajna romló helyzete Európában elsősorban a több, egyenként más-más területen jelentkező válságoknak köszönhető, melyekből a következőek figyelhetőek meg:

  1. Alkotmányos válság: Viktor Juscsenko elnöki jogköreinek egy részét elvesztette a Julia Timosenko Blokkjának (BJUT) és Régiók Pártjának alkotmánymódosító többségének köszönhetően. A konfliktus fő oka a januári elnökválasztások, ahol Julia Timosenko és Viktor Janukovics Viktor Juscsenko legesélyesebb kihívói. Timosenko miniszterelnökként Viktor Juscsenko támogatottsági körét célozta meg, illetve az elnök alkotmányos gyengítésével próbál erősebb pozícióba kerülni. A választások során ugyanis nem Juscsenko, hanem Janukovics lesz a legnagyobb ellenfele. Az elnök támogatottsága körülbelül 4 százalékon áll a közvélemény-kutatások adatai szerint. Julia Timosenko Blokkja ugyanis elszívta a nyugat-ukrajnai Mi Ukrajnánk párt szavazói bázisát a sikertelen elnöki politika és a látványos miniszterelnöki politika eredményeképpen.
     
  2. Politikai válság: a három legnagyobb párt közötti konfliktus legújabb fejleményeként a Viktor Juscsenkot támogató védelmi miniszter menesztését júniusban megszavazta a Legfelsőbb Tanács. Emellett a BJUT és Régiók Pártja együtt akarja megszavazni az előrehozott elnökválasztást lehetővé tévő alkotmánymódosítást, amit az elnök a népszavazással való fenyegetéssel próbál megakadályozni. A nacionalizmus kérdése pedig sok tekintetben kihat az ország Európa-politikájára is. A Legfelsőbb Tanács ugyanis első olvasatra elfogadta kettős állampolgárságot öt éves szabadságvesztéssel büntető törvényjavaslatot, mely elsősorban az ország lakosságának 21 százalékát adó népes orosz kisebbséget érinti érzékenyen. Az elnököt támogató Mi Ukrajnánk, a BJUT és a parlamenten kívüli nacionalista szervezetek támogatására az orosz-grúz konfliktus miatt terjesztették elő a javaslatot. Juscsenko és Timosenko között a grúz konfliktus vált ebben a tekintetben az egyik legnagyobb választóvonallá, mivel Timosenko hallgatott Moszkva miatt a konfliktus idején, amíg az elnök egyértelműen a grúz kormányzatot támogatta. Ennek oka pedig a ukrajnai grúz fegyverszállítmányok vitája, ami a gázvita mellett pillanatnyilag kulcskérdés az Ukrajna-Oroszország kapcsolatokban. A júniusi gázvita pedig újból hozzájárult Ukrajna negatív Európai Uniós megítéléséhez, mivel a januári gázkrízis óta erős bizalmatlanság uralkodik az ukrán kormánnyal szemben Brüsszelben. Ez annak köszönhető, hogy a nyári vita oka az ukrán gáztartalékok feltöltése volt, mivel a januári krízis során elhasznált mennyiség hiánya veszélyezteti a megfelelő nyomást a téli szállítás biztosítására. A Gazprom pedig emiatt kényszeríti a tározók feltöltésére nyáron a Naftogazt több gáz szállításával.
     
  3. Gazdasági válság: a harmadával visszaeső ipari termelés eredményeként a főleg kelet-ukrajnai régióban összpontosuló ipar elbocsátott dolgozói szerveztek tüntetéseket. A kilátástalan helyzetet az okozza, hogy Ukrajna elsődleges exporttermékeinek, mint az acélnak és a feldolgozott nyersanyagoknak az előállítási költségei végre csökkentek az energiaárak hirtelen esésével, viszont a világpiaci keresletük is csökkent. A kormány válságkezelő csomagját elfogadta a parlament, igy az ország hitelminősítése is javult. A júniusi gázvita során a megemelt IMF-hitelnek köszönhetően a Naftogaz rendezni tudta a május havi elmaradást és a felhalmozódott adósságot a Gazprommal szemben. A január már tűnik ennyire biztatónak, mivel a Gazprom szerint a Naftogaz már nem tudja kifizetni a januári gázszámlát, ill. a 2010-es évre újból emelt árakkal szeretne szerződést kötni vele. Putyin szerint valószínű egy újabb ukrán gázválság emiatt.
     
  4. Pénzügyi válság: a pénzügyi válság bankválsággal is párosul most Ukrajnában, a külföldi befektetők menekülnek. A nemzetközi bankok ukrajnai hitelállománya bedőlt, mivel több, mint 10 százalékos lett a fizetésképtelen adósok aranya, így az OTP ukrajnai leányvállalata jutott a leghamarabb csődbe. Az ukrán állam tavaly novemberben igényelt hitelt a Nemzetközi Valutaalaptól, melyből eddig 4,5 milliárd (885,8 milliárd forint) először novemberben, majd 2,8 milliárd dollár (551,2 milliárd forint) májusban megérkezett. A nyárra javuló nemzetközi pénzügypiaci hangulatnak és az ukrán kormány válságkezelő csomagjának köszönhetően az IMF végül megemelt hitelfolyósítás mellett döntött a júniusi hónapra. A következő lehívás novemberben érkezik, a miniszterelnök szerint az lv második felére stabilizálódhat a gazdasági helyzet, miután a költségvetési deficitet sikerült 5 százalékra csökkenteni. A hrivnya árfolyama is javult Ukrajna Központi Bankjának kamatláb-csökkentő döntésének köszönhetően, miután Európában rekordot döntve a tavalyi év augusztusa óta több, mint 50 százalékot vesztett értekéből.

Mire lehet számítani ezek után? Az elnökválasztás szereplőinek köre azzal lett változatosabb, hogy bár most is két fő esélyese van, de a harmadik szavazatai dönthetik el a második fordulót. Jelenlegi állás szerint a kelet-ukrán oroszbarát jelölt Viktor Janukovics (Régiók Pártja) a legnépszerűbb 21 százalékkal, Julia Timosenko miniszterelnök 13 százalékkal második helyen áll (Julia Timosenko Blokkja), míg Arzenyij Jatszenyuk 10 százalékkal a harmadik helyen van (egykori Mi Ukrajnánk-párti képviselő). Viktor Juscsenko elnök valószínűleg a választások nagy vesztese lesz, 4 százalékos népszerűségével csak idő kérdése, hogy meddig marad pártja meghatározó politikai tényezője Kijevben. A nagy kérdés, hogy az új elnök milyen helyet foglal el majd Brüsszel és Moszkva között. 2004-nél valamivel kiegyensúlyozottabb kép látszik most Moszkva javára. A Kreml mindenképpen állást foglal valamelyik jelölt mellett. Viktor Janukovics es Julia Timosenko egyaránt közeli kapcsolatban állnak Moszkvával, habár Viktor Janukovics a kelet-ukrajnai régió miatt mindvégig biztosabb pontnak tűnt a Kreml számára is.

Címkék: ukrajna választások oroszország pénzügyi válság

A bejegyzés trackback címe:

https://fpa-mcc.blog.hu/api/trackback/id/tr801491560

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.