Skip to content


Iván Gábor: Politikai konszenzus van: Magyarország érdeke, hogy a politikai integráció irányába menjen az Unió

nick grabowski
• 2009.11.13. 10:00

 

Hosszú idő telt el azóta, hogy a Mathias Corvinus Collegiumban utoljára elsősorban a nemzetközi kapcsolatok szakirány tagjai számára érdekes személy tartott szerda esti előadást. Szerdán Iván Gábor érkezett, hogy az EU Tanácsának soros elnökségéről és az arra való felkészülésről beszéljen.

A Külügyminisztérium szakállamtitkára előadása kezdeteként kifejtette: 2011 első féléve hatalmas próbatétel a közigazgatás számára, hiszen összesen 270 tanácsi munkacsoportot kell vezetni, azok munkáját irányítani a félév alatt, mindösszesen 2400-2600 ülésen. Ezzel párhuzamosan a Külügyminisztérium szeretné, ha az elnökségnek társadalmi támogatottsága is lenne.

Szervezeti kérdések
Mit jelent az EU tanácsának elnöklése a gyakorlatban? A korábban említett 270 munkacsoport inputot biztosít a COREPER-nek nevezett, a tagállami állandó képviseletet vezető, nagyköveti ranggal bíró diplomatákat összefogó Állandó Képviselők Bizottságának. Jelenti e mellett az e felett a szerv felett álló kilenc tanácsi formáció munkájának irányítását (szakminisztériumi szinten) és a csúcsszerv, az Európai Tanács munkájának segítését, az ülések napirendjének megállapítása mellett. A várhatóan 2009. december 1-jén életbelépő Lisszaboni Szerződés értelmében a soros elnökséget adó ország feladata annyiban változik, hogy együtt kell működjön az Európai Tanács elnökével és az külpolitikai főképviselővel (a "külügyminiszterrel") - kiknek személye a külpolitikai főképviselőével egyetemben valószínűleg a november 19-i csúcson dől el.  A feladat nehézségét jelzi, hogy a gördülékeny és eredményes félév érdekében mind a Tanács mögött álló Főtitkársággal, mind az Európai Bizottsággal, mind az Európai Parlamenttel való jó kapcsolat is elengedhetetlen. Iván Gábor elmondta: különösen az utóbbi szerv a problémás, hiszen az EP-képviselők egyrészt pártpolitikusok, másrészt a tagállami érdeket akarják képviselni. Ez a kettősség sokszor zavarhoz, így kiszámíthatatlansághoz vezet. Érdekességként elhangzott: az együttdöntési eljárásban az EP sokszor csak sokadik olvasatra fogadja el a javaslatokat.

Munkatársak
Az elnökség alatt szolgálatot teljesítő személyeknek mind magas szakmai ismerettel kell rendelkezniük, mind (előre) ismeriük kell a különböző munkacsoportokban előjövő tagállami szakpolitikai álláspontokat is. A cél természetesen az, hogy a fontos kérdésekben az elnökségnek mandátuma végére képesnek kell eljutnia a döntéshozatalig, függetlenül annak fajtájától (minősített többség vagy egyhangú). Emberi kvalitás szempontjából (a nyelvtudáson kívül) a jó stressztűrő és konfliktuskezelő képességet emelte ki.

A program
A spanyol-belga-magyar trió ciklusának idejére a Lisszaboni Szerződés hatályba fog lépni, magát a trió programját december 7-én terjesztik be. A főbb pontok a következők lesznek:

  • versenyképesség javítása és szociális biztonság/kohézió megerősítése, egy poszt-lisszaboni stratégia keretében;
  • energiapolitika közösségi szintre való emelése, ezzel párhuzamosan az energiabiztonság erősítése. A decemberi koppenhágai csúcs kapcsán a szakállamtitkár elmondta: valószínűleg nem old meg sok mindent, így jövőre új konferenciára lesz szükség.
  • bel- és igazságügyi együttműködés: a Hágai Program (magyarul itt) folytatásán kívül közös migrációs politika kialakítása és a külső határok megerősítése a cél. Valószínűsíthető ezen kívül, hogy Románia és Bulgária 2011 első felében fog a schengeni zónához csatlakozni. (A program folytatásán a jelenlegi svéd elnökség is dolgozik, erről angolul bővebben itt.)
  • költségvetés vitája: 2014-től vagy öt-, vagy hétéves költségvetési kerete lesz az Uniónak. A vita Magyarország elnökségi félévében fog indulni, a mi szerepünk az, hogy "megágyazzunk" az utánunk következő lengyel elnökségnek, akik után  várhatóan Dánia 2012-ben fogja véglegesíteni a büdzsét. Iván Gábor szerint ez az egyik olyan téma, ahol az alkufolyamat során bekövetkező együtt nem működésnek vagy az ezzel való fenyegetésnek komoly pozitív (további pénzügyi források biztosítása egy országnak) és komoly negatív következményei (hitelvesztés, stb.) is lehetnek.

A trió egyik nagy feladata annak a tesztelése, hogy a nagy intézmények hogyan működnek együtt az elnökséggel. Budapest a meglévő struktúrába annak gördülékenységének fenntartásáért további biztosítékokat szeretne beépíteni.

Az elnökség alatti személyi és egyéb változások, illetve tervezett kiadások a következők lesznek: a brüsszeli állandó képviselet mostani körülbelül 100 fős létszáma a duplájára duzzad, a 270 tanácsi munkacsoport vezetésére körülbelül 700 embert mozgósítanak, akik közül 654 már kijelölésre került. Helyükre itthon a közigazgatásba 240-en fognak bekerülni az elnökség ideje alatt. Ezen kívül 24 ún. segítő diplomatát (secondée) kapunk a többi tagállamtól, kik 20 szakterületet képviselnek. (A secondéekről bővebben ld. Hóvári János írását itt. [pdf, 844KiB])
A Brüsszelben lefolytatandó tanácsülések költségeit a közös költségvetés finanszírozza, az informális találkozók, egyéb szakértői megbeszélések és konferenciák költségvetését állja az elnökséget adó tagállam, a kommunikációs költségekkel együtt. Budapest most 16 informális csúccsal, egy állam- és kormányfői csúcstalálkozóval (a Keleti Partnerség kapcsán) és 150-180 rendezvénnyel tervez. Az elnökségi felkészülésre ebben az évben a kormányzat körülbelül három milliárd forintot, mindösszesen körülbelül 25-29 milliárd forintot (~100 millió EUR) különít el. (Ez átlagosnak számít az Unióban: a szlovénok körülbelül 70, a franciák körülbelül 200 millió EUR-t költöttek a fél év alatt.) Iván Gábor hangsúlyozta: ez az összeg az uniós tanulási folyamatot, kapcsolati tőke kialakítását és bővítését, az Unió (igazi) működésének megismerését figyelembe véve megtérül.

Kérdésekre válaszolva elhangzott:

  • a Duna-stratégia – összefüggésben a vízpolitikával – adhatja a magyar elnökségnek a nemzeti színt. Vigyázni kell azonban azzal, hogy a saját prioritások ne írják felül a többi tagállam érdekeit: a szakállamtitkár elmondta, hogy a saját prioritások markánsabb megjelenítése nem feltétlen jó, bizonyos témák esetében (kisebbségi kérdések) pedig életveszélyes. A Duna-stratégia a Balti-tengeri stratégiához hasonlóan jönne létre (melynek "biztonsági garanciái" között szerepelt, hogy létrejötte sem új jogszabály elfogadásával, sem új uniós intézmény felállításával, sem közös költségvetési forrás allokálásával nem jár), s a dunamenti államokat fogná össze. Létrehozása által Budapest alkuképessége és alkupozíciója javulhat, növekedhet.
  • külpolitikai téren a Külügyminisztérium számít civil szervezetek részvételére: különösen a Nyugat-Balkán és a Keleti Partnerség kapcsán, elsősorban Szerbiában, Ukrajnában és Bosznia-Hercegovinában.
  • belpolitikai konszenzus kapcsán a szakállamtitkár elmondta: az Országgyűlés havi-kéthavi rendszerességgel ülésező, a frakciókat tömörítő négypárti munkacsoportja (pdf) két alkalom kivételével mindig konszenzusra jutott a felmerülő kérdésekben. Konszenzus van abban is, hogy az ország érdeke az: az Unió továbbra sem kizárólag gazdasági szervezet legyen, hanem politikai is.
  • (társadalmi) rendezvények: az Oktatási- és Kulturális Minisztérium a Magyar Kulturális Intézeti hálózatot és bizonyos nagykövetségeket összefogva készül a félévre (ezzel kapcsolatban a Varsói Magyar Kulturális Intézet igazgatójának véleménye itt).

Kép innen.

Címkék: magyarország beszámoló eu eu elnökség

A bejegyzés trackback címe:

https://fpa-mcc.blog.hu/api/trackback/id/tr181519281

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.