Mivel a Duna-stratégia tervezetének elkészítésekor megjelent az első makrorégiós stratégiára, a Balti-tengeri stratégiára (BTS) való hivatkozás, érdemesnek tartom az utóbbi létrehozásának körülményeit és az azzal szembeni elvárásokat bemutatni, összehasonlitani azzal, amit eddig a Duna-stratégiáról tudunk. Ez következik most röviden. A cikk nagyrészt három elemzésre (Joenniemi [DIIS], Bengtsson [SIEPS], Schymik és Krumrey [SWP]) épül.
A létrehozás körülményei
- fenntartható fejlődés
- a régió gazdasági fejlődésének elősegítése
- K+F támogatása
- a régió vonzóságának és elérhetőségének növelése
- közös halászati politika kialakítása
- a régión belüli együttműködés növelése/kiterjesztése
- a Közösségi pénzügyi források jobb felhasználása
- nincs a BTS-sel összefüggésben lévő jogalkotás
- az Európai Kisvállalkozói Törvény gyakorlatba ültetése
- vasúti hálózat fejlesztése
- együttműködés keresése az oktatásban, egészségügyben és turizmusban
- az energiaellátási hálózatok bekötése az európai főhálózatokba (ez elsősorban a Balti-államokat érinti)
- közös fellépés a tengeri környezetszennyezés ellen
- határon átnyúló bűnözés elleni küzdelem
Kritikák
- Első ciklus (befejezés határideje 2012 eleje):
- Második ciklus (kezdés 2012 eleje):
A már emlitett nagyfokú intézményesítés azonban nem jelenti azt, hogy ezen intézmények tevékenysége egymással koordinálva lenne. A Bizottságot több vád is érte, hogy olyan prioritásokat emelt be a BTS-be, melyeket már más regionális szervezetek korábban felvállaltak (pl. a HELICOM a környezetvédelem egyes aspektusait) – ilyen körülmények mellett kérdés: mennyire biztosítható, hogy a BTS eléri eredeti célját és hozzáadott értékkel bír a résztvevők számára. Felvetődött, hogy az Északi Dimenzió (EU+Norvégia+Izland) adja az intézményi keretet (mely életre hívná a külső dimenziót is), azonban Schymik és Krumrey ezzel és általában az intézményi kerettel kapcsolatban így fogalmaz:
There is lack of consensus [...] regarding the question of whether and to what extent institutional structures have to be created, or modified, in order to implement the Strategy. [...] The discussion should no longer ask if new institutional structures are to be created, but where and how. [...] [T]he Northern Dimension [...] in its present form is inappropriate to serve as the external pillar of the Strategy.
A térségben megvalósuló határon átnyúló együttműködésekről a Bizottság készített egy térképet - eszerint jelenleg nincs olyan projekt, mely Belaruszt, Oroszországot vagy Ukrajnát érintené. Elméleti lehetőség, hogy amennyiben városokat vagy régiókat kezelnek a Stratégia (fő) kedvezményezettjeiként, lehetőség nyílik ezen országok bevonására (erre beterjesztettek egy projektjavaslatot).
A Bizottság keze a következőkben változtatott a Stratégián:
- a környezetvédelmi fejezetből kikerültek olyan projektjavaslatok, melyek a közös agrárpolitka (KAP) reformját érintették, s ugyanez történt a környezetvédelemre való nevelést érintő oktatási programokkal;
- a gazdasági fejezetbe nem kerültek bele az EU szolgáltatási irányelvét érintő projektek;
- az infrastruktúra kapcsán a TEN-T programon belül prioritást kapott, a régiót érintő vasútfejlesztések (Nordic Triangle és Rail Baltica) nem kerültek bele az előzetes stratégiába; ugyanitt az infokommunikációs hálózat fejlesztésére vonatkozó összes projektet figyelmen kívül hagyták;
- a biztonsági dimenzióban az oktatással/képzéssel összefüggésben lévő programokat szintén nem vették figyelembe.
Az első projektek közül 2010 elején fejeződött be az első (a legkisebb költségvetésű) - ennek eredményényességét jó lenne ismerni.
A BTS szerencséjére a körülbelül kétévente esedékes felülvizsgálat az első két alkalommal olyan tagállam elnökségére (Lengyelország és Litvánia) esik, akik maguk is részesei a Stratégiának, így valószínűleg saját prioritásaik között is meg fog a BTS jelenni. A felülvizsgálat és a költségvetési viták könnyen érinthetik a KAP-t, melynek kihatásai vannak a Stratégiára.
Összehasonlítás
Balti-tengeri stratégia | Duna-stratégia | |
Földrajzilag lehatárolt a régió? | igen | részben* |
Egyértelmű, hány ország vehet részt a projektekben? | nem** | nem |
Van megnevezett külső dimenziója a stratégiának? | nem | igen |
Lehet a korábban létrehozott intézményekre támaszkodni? | igen | kérdéses*** |
Első felülvizsgálat ideje | 2011 II. fele (lengyel elnökség) | 2013? (ír vagy litván elnökség) |
Akkori elnökségnek kiemelt témája lehet? | igen | nem |
Második felülvizsgálat ideje | 2013 II. fele? (litván elnökség) | 2015? (lett vagy luxemburgi elnökség) |
Akkori elnökségnek kiemelt témája lehet? | igen | nem |
Legközelebb a magyar Duna-stratégia-álláspontról lesz szó.
