A Duna-stratégia elődje: a Balti-tengeri stratégia

Mivel a Duna-stratégia tervezetének elkészítésekor megjelent az első makrorégiós stratégiára, a Balti-tengeri stratégiára (BTS) való hivatkozás, érdemesnek tartom az utóbbi létrehozásának körülményeit és az azzal szembeni elvárásokat bemutatni, összehasonlitani azzal, amit eddig a Duna-stratégiáról tudunk. Ez következik most röviden. A cikk nagyrészt három elemzésre (Joenniemi [DIIS], Bengtsson [SIEPS], Schymik és Krumrey [SWP]) épül.

A létrehozás körülményei

A BTS 2006-ban, egy egy évvel korábbi informális munkacsoport tevékenységét lezárandó, egy Európai Parlamenti határozattal indult, mely elsősorban az akkor még frissen lezajlott, 2004-es bővítés tanulságainak beépitésére, levonására szólított fel. A kezdeti nehézség „csupán” annyi volt, hogy sem Finnország, sem Németország (a 2006 júliusától 2007 júniusáig tartó időszakban az egymást követő tanácsi elnökséget adó két állam) nem karolta fel a kezdeményezést, erre egészen a svéd elnökséget megelőző (2009. második fele) évig kellett várni. 2008-ban indult el az a „labdázás” Stockholm és a Bizottság között, melynek eredményeként végül a svéd elnökség ideje alatt megszületett a stratégia. A BTS keretében megvalósuló projektekről szóló nyilvános egyeztetések és a két stakeholder-konferencia 2008 augusztusa és 2009 februárja között lezajlottak, igy az elnökség kezdetére a svédeknek lényegében csak a végrehajtó szerepet kellett felvállalni.

A BTS létrehozását és modell-stratégiaként való kezelését több dolog is alátámasztotta: egyrészt jól körülhatárolható, kik vesznek, vehetnek részt benne (a 2004-es bővítéssel gyakorlatilag a Balti-tenger az EU beltengerévé vált – leszámítva a kalinyingrádi exklávét), másrészt az együttműködés történelmi hagyományai erősek. Fontos tényező még a kiemelkedően magas – formális és informális – intézményesítése az együttműködésnek: a BTS-ben részt vevő államok nagy része tagja pl. a Balti-tengeri Államok Tanácsának (Council of the Baltic Sea States, CBSS), az Északi Tanácsnak (Nordic Council), a Helsinki Bizottságnak (HELICOM), stb. (Nem utolsósorban, a bevont országok között nyolc EU-tagállam van.)

Itt már eltérés mutatkozott az eredeti, EP által és a Bizottság által jegyzett dokumentum között: míg az EP-dokumentum egyrészt önálló büdzsé létrehozását tartotta szükségesnek, másrészt hangsúlyozottabban jelent meg a stratégia külső, nem-EU-tagállamokat érintő vetülete, a Bizottságnak ezekről gyökeresen más elképzelése volt. A Bizottságban a BTS kapcsán a legfontosabb munkát a regionális politikáért felelős részleg (DG REGIO) kapta.

A beterjesztett stratégia az alábbi célokat fogalmazta meg:

fenntartható fejlődés
a régió gazdasági fejlődésének elősegítése
K+F támogatása
a régió vonzóságának és elérhetőségének növelése
közös halászati politika kialakítása
a régión belüli együttműködés növelése/kiterjesztése

Ehhez a következő eszközöket párosították:

a Közösségi pénzügyi források jobb felhasználása
nincs a BTS-sel összefüggésben lévő jogalkotás
az ERA-ban és a TEN–T-ben rejlő lehetőségek kihasználása
az Európai Kisvállalkozói Törvény gyakorlatba ültetése
vasúti hálózat fejlesztése
együttműködés keresése az oktatásban, egészségügyben és turizmusban
az energiaellátási hálózatok bekötése az európai főhálózatokba (ez elsősorban a Balti-államokat érinti)
közös fellépés a tengeri környezetszennyezés ellen
határon átnyúló bűnözés elleni küzdelem

Kritikák

Az egyik legfontosabb kritika a BTS-sel kapcsolatban az, hogy a fenti prioritások nagy része transznacionális, így az Oroszországgal való együttműködésre is építene – ez utóbbi viszont a stratégia külső dimenziójának hiányában kevésbé valószínű, hogy megvalósul. Viszont a négy nagy prioritás közül háromban (ld. a lenti, első kép) Oroszország részvétele gyakorlatilag kikerülhetetlen..

Az eddig beterjesztett és elfogadásra került projektek ország szerinti lebontása az alábbiak szerint alakult:

Első ciklus (befejezés határideje 2012 eleje):

Második ciklus (kezdés 2012 eleje):

A már emlitett nagyfokú intézményesítés azonban nem jelenti azt, hogy ezen intézmények tevékenysége egymással koordinálva lenne. A Bizottságot több vád is érte, hogy olyan prioritásokat emelt be a BTS-be, melyeket már más regionális szervezetek korábban felvállaltak (pl. a HELICOM a környezetvédelem egyes aspektusait) – ilyen körülmények mellett kérdés: mennyire biztosítható, hogy a BTS eléri eredeti célját és hozzáadott értékkel bír a résztvevők számára. Felvetődött, hogy az Északi Dimenzió (EU+Norvégia+Izland) adja az intézményi keretet (mely életre hívná a külső dimenziót is), azonban Schymik és Krumrey ezzel és általában az intézményi kerettel kapcsolatban így fogalmaz:

There is lack of consensus [...] regarding the question of whether and to what extent institutional structures have to be created, or modified, in order to implement the Strategy. [...] The discussion should no longer ask if new institutional structures are to be created, but where and how. [...] [T]he Northern Dimension [...] in its present form is inappropriate to serve as the external pillar of the Strategy.

A térségben megvalósuló határon átnyúló együttműködésekről a Bizottság készített egy térképet - eszerint jelenleg nincs olyan projekt, mely Belaruszt, Oroszországot vagy Ukrajnát érintené. Elméleti lehetőség, hogy amennyiben városokat vagy régiókat kezelnek a Stratégia (fő) kedvezményezettjeiként, lehetőség nyílik ezen országok bevonására (erre beterjesztettek egy projektjavaslatot).

A Bizottság keze a következőkben változtatott a Stratégián:

a környezetvédelmi fejezetből kikerültek olyan projektjavaslatok, melyek a közös agrárpolitka (KAP) reformját érintették, s ugyanez történt a környezetvédelemre való nevelést érintő oktatási programokkal;
a gazdasági fejezetbe nem kerültek bele az EU szolgáltatási irányelvét érintő projektek;
az infrastruktúra kapcsán a TEN-T programon belül prioritást kapott, a régiót érintő vasútfejlesztések (Nordic Triangle és Rail Baltica) nem kerültek bele az előzetes stratégiába; ugyanitt az infokommunikációs hálózat fejlesztésére vonatkozó összes projektet figyelmen kívül hagyták;
a biztonsági dimenzióban az oktatással/képzéssel összefüggésben lévő programokat szintén nem vették figyelembe.

Az első projektek közül 2010 elején fejeződött be az első (a legkisebb költségvetésű) - ennek eredményényességét jó lenne ismerni.
A BTS szerencséjére a körülbelül kétévente esedékes felülvizsgálat az első két alkalommal olyan tagállam elnökségére (Lengyelország és Litvánia) esik, akik maguk is részesei a Stratégiának, így valószínűleg saját prioritásaik között is meg fog a BTS jelenni. A felülvizsgálat és a költségvetési viták könnyen érinthetik a KAP-t, melynek kihatásai vannak a Stratégiára.

Összehasonlítás

Röviden összehasonlítva a Duna-stratégiával:

	Balti-tengeri stratégia	Duna-stratégia
Földrajzilag lehatárolt a régió?	igen	részben*
Egyértelmű, hány ország vehet részt a projektekben?	nem**	nem
Van megnevezett külső dimenziója a stratégiának?	nem	igen
Lehet a korábban létrehozott intézményekre támaszkodni?	igen	kérdéses***
Első felülvizsgálat ideje	2011 II. fele (lengyel elnökség)	2013? (ír vagy litván elnökség)
Akkori elnökségnek kiemelt témája lehet?	igen	nem
Második felülvizsgálat ideje	2013 II. fele? (litván elnökség)	2015? (lett vagy luxemburgi elnökség)
Akkori elnökségnek kiemelt témája lehet?	igen	nem