A korábbi két írás alig, a szükségesnél sokkal kisebb mértéken érintette Magyarország szerepvállalását a Duna-stratégiában és a stratégiával kapcsolatos részletes magyar álláspontot. Az itt leírtak a következő feltételezésekre épülnek:

• mivel az első és második Orbán-kormány külügyminisztere ugyanaz a személy, feltételezem, hogy az első Orbán-kormány által külpolitikai prioritásként kezelt területek megjelennek a következő négy év külpolitikai programjában, illetve a következő négy év külpolitikai programja épít az 1998-2002 közötti időszakra;
• mivel a Duna-stratégiát alakítható, nemzeti hatáskörben elkészült dokumentumok létrejöttének egy részénél a Fidesz olyan, meghatározó politikusai is jelen voltak, akik a jelenlegi kormány miniszterei (pl. Matolcsy György), feltételezem, hogy ezen dokumentumok tartalma naprakészen tükrözi a jelenlegi kormány véleményét adott policy-területekről;
• feltételezem, hogy a Fidesz a Bajnai-kormány idején aktívan vett részt az elnökségi program alakításában (az Országgyűlés munkacsoportjain keresztül);
• feltételezem, hogy a jelenlegi kormánypártok a közelgő Tanácsi elnökségi programban megjelentetnek egy olyan témát, melyet nemzeti (és össz-európai) prioritásként kezelnek;
• Győri Enikő nyilatkozata és a második, Bizottsághoz beterjesztett dokumentum alapján ("In the adoption of the Danube Strategy and its Action Plan, Hungary has a key co-ordinating role during its EU Presidency in the first half of 2011. The Hungarian Presidency is unequivocally committed to adopting the Strategy and the successful launch of implementation procedures.") feltételezem, hogy ez a nemzeti prioritás a Duna-stratégia képviselete lesz (és ez is marad).

Mivel a Duna-stratégia tervezetének elkészítésekor megjelent az első makrorégiós stratégiára, a Balti-tengeri stratégiára (BTS) való hivatkozás, érdemesnek tartom az utóbbi létrehozásának körülményeit és az azzal szembeni elvárásokat bemutatni, összehasonlitani azzal, amit eddig a Duna-stratégiáról tudunk. Ez következik most röviden. A cikk nagyrészt három elemzésre (Joenniemi [DIIS], Bengtsson [SIEPS], Schymik és Krumrey [SWP]) épül.

A létrehozás körülményei

Háttér

• EU Monitoring Mission to Georgia

Heti video

• WikiLeaks a Ted.com-on

Magyarország

• via Euractiv.hu: lemaradásban vagyunk az elnökségi felkészüléssel

A napokban Orbán Viktor tusnádfürdői részvétele és az ott Traian Băsescuval folytatott találkozója kapcsán megint felmerült a Duna-stratégia témája, mint közös, közép-európai kezdeményezés. Minden valószínűség szerint a Stratégia lesz a következő évi magyar Tanácsi elnökségi program nemzeti eleme, így mindenképpen érdemes azt megvizsgálni közelebbről. Most az általános bemutatás következik.

2009 júniusában az EU Tanácsa olyan döntést hozott, melynek értelmében megkezdték az EU második, úgynevezett makrorégiós stratégiájának, a Duna-stratégiának (DS) a létrehozását. Az első makrorégiós, a Balti-tengeri stratégia megszületésének első lépéseihez hasonlóan, a Bizottság felkérte a tagállamokat, hogy segítsenek a DS létrehozásában. Június 6-án az Ulmi Nyilatkozatban tagállamok egy csoportja, Baden-Württenberg, Bajorország, Horvátország, Szerbia és Bécs városának képviselői már körvonalazták a stratégia tervezett célját és elemeit. (Magyarországot Balázs Péter képviselte.) Ezek:

• együttműködés környezetvédelmi és természetvédelmi kérdésekben;
• gazdasági-társadalmi kérdésekben való együttműködés: KKV-k együttműködésének, határon átnyúló együttműködések és a a résztvevők közötti bilaterális kapcsolatok fejlesztése;
• a térség közlekedési hálózatának feljesztése.

Magyarország

• Az Euractiv.hu a magyar mobilitásról

EU

• Hét bank nem ment át a "stresszteszten"
• Az európai kiadatási egyezményről és az igazságügyi együttműködésről - kommentár itt
• A Vatikán forgalomba helyezi saját euro-érméit
• Német-francia együttműködés a védelmi kiadások koordinálásában
• Szlovák hadsereg-fejlesztés
• A Közös Agrárpolitika jövőjéről
• via Euractiv.hu: Türke András az elnökválasztás utáni lengyel külpolitikáról
• Sven Biscop a külpolitikai stratégiáról

Koszovó

Háttér

• Tanulmány: Dunay Pál az EBESZ válságáról
• Az EBESZ Korfu-folyamata

korkep.sk: a Híd és az asszimiláció

Magyarország

• via Euractiv.hu: a földkérdés maradjon tagállami kézben
• via Euractiv.hu: a régiók átszervezéséről
• via Wagner Péter: magyar fejlesztések Afganisztánban

EU

• Július 22-én az ICJ előtt Koszovó státuszának kérdése
• Folytatódó tárgyalások az EU Főképviselők mandátumáról

Egy mondatot azért kiemelnék:
"Sweden, Poland, Lithuania, Estonia, Latvia, the Czech Republic, and Italy have been among the countries pushing strongly for an extension of the mandates of all 12 EU special envoys without prejudice to their eventual fate."
Miért nincs ott a támogatók között Magyarország? Ennyire nem lenne fontos egy poszt [EUSC Moldova] a felálló Külügyi Szolgálatban?

Tegnapi évforduló: Szrebrenica. A Lemil tavalyi vitaposztja békefenntartásról és a tizenöt évvel ezelőtt történtekről itt.

Heti morbid

• Kis háborús bűnös-határozó (Serbia Insajd)

Magyarország

• Az EP a makrorégiók fontosságáról
• A Magyar Hajózási Országos Szövetség a Duna-stratégiáról
• Barsiné Pataky Erika a Duna-stratégia új felelőse
• A Policy Solutions elemzése a magyar EP-képviselők éves munkájáról 
• Győri Enikő a külügyminisztériumi átalakításokról

EU 

Háttér

• Nagorno-Karabah
• Słoń (lengyelorszagma.blog.hu) elemzése a lengyel választásokról és a miértekről

EU

• Új roaming-szabályzás
• Veszélyben a jövő évi büdzsé?
• A spanyol elnökségről (kritika itt)
• A belga elnökség az EP-re is számít
• A belga elnökség figyelmébe: a kongói helyzetről
• A belga kormány és az ET-elnökség
• Az EP belső hatalmi erőviszonyairól
• Gáztárgyalások: Ukrajna az EU segítségét kéri
• Lengyelország: Bronisław Komorowski az új elnök [lengyel]
• Lengyelország: aláírták a rakétavédelmi pajzsról szóló szerződést
• Négy C-130-as szállítógép érkezik Norvégiába