„Relations are not good within the parlamentarian majority”
(Borjana Kristo, a Föderáció elnöke, 2008.11.05.)
Nem kevés problémával találjuk szembe magunkat, ha megpróbálunk közelebbi pillantást vetni a boszniai politikai helyzetre. Még magyar szemmel is elképesztő méretű bürokrácia, rengeteg egymást taposó párt, erőteljes nacionalizmus – címszavakban.
Kezdjük talán a legutóbbi parlamenti és államelnöki választásoknál. 2006. október 1-én választott a nép: felsorolni sem lenne könnyű, ki mindenkit választanak ekkor – van egy-egy parlamentje a tartományoknak, egy-egy az entitásoknak, és persze van egy legfelső, állami szintű parlament is. Sőt, ugyanekkor választják az államelnököket is, de róluk már szóltam a múltkor.
Ezen az ábrán szép színesben látható, hogyan osztották fel a pártok egymás között Bosznia-Hercegovinát. A Szerb Köztársaság területén egyértelmű többsége van az SNSD-nek (Független Szociáldemokraták Pártja), el is vittek a szerbek 14 helye közül 7-et a parlamentben.
A világosabb pirossal jelölt Szerb Demokratikus Párt kapott 3 helyet, a maradékot vitték a bosnyákok és a kis pártok. Nagyjából ugyanezek a pártok vannak jelen hasonló arányban a szerb entitás parlamentjében is - látszik, hogy ez azért egy viszonylag stabil helyzetet képes ott teremteni. Azt most nem nézve, hogy mégis milyen céljai vannak ennek a pártnak, mindenesetre megfelelő támogatottsága van ahhoz, hogy csináljon is valamit – a 2008. októberi helyhatósági választáson is a vártnak megfelelően szerepelt.
A Föderációban azonban nem pont ez a helyzet. Ott bizony kemény harcok folynak a hatalomért, és nehogy azt higgyük, hogy csak az etnikumok között! Van ugyanis mindkét nemzetnek két-két nagyobb pártja, akik folyamatos versengésben vannak egymással. A térképen világosabb zölddel jelölt SDA (Demokratikus Akció Pártja) a mostani helyhatósági választáson sikeresen legyőzte a szintén bosnyák SBiH (Párt Bosznia-Hercegovináért) pártot. Hasonlóan, a horvát pártok között a világosabb kékkel jelölt HDZ BiH (Bosznia-Hercegovinai Horvát Demokratikus Unió) előzte meg vetélytársát, a térképen HZ-vel jelölt, egyébként gyakran HDZ 1990-ként emlegetett Horvátok Együtt nevű pártot. Ők így négyesben eredetileg együtt kormányoznák az országot, valójában azonban évek óta igyekszenek egymáson felülkerekedni, és ezzel lassan kormányválságba taszítani a Föderációt.
Van azonban náluk még egy ötödik nagyobbnak számító párt, aki kicsit kakukktojásnak számít. A térképen SDP BiH-ként jelölik, magyarul Bosznia-Hercegovinai Szociáldemokrata Pártnak hívjuk, és arról nevezetes, hogy innen került ki a horvát nemzetiségű államelnök. Ennek viszont a horvátok nem annyira örültek, annak ellenére, hogy az illető, Željko Komšić, horvát nemzetiségű. Az ok egyszerű: szerintük nem ők választották meg. A térképen is látszik, hogy ennek a pártnak a támogatottsága nem annyira nemzetiség-függő, mint a legtöbb boszniai párté – nem kis számú bosnyák szavazata van abban, hogy Komšić-t választották elnöknek. A helyhatósági választásokon pedig – ahhoz képest, hogy ez a választás alapvetően a nacionalista pártok győzelmét hozta – egészen jól szerepeltek, 9 polgármesteri helyet szereztek meg (az SNDS 32-t, míg az SDA 28-at).
Talán annak is köszönhető ez, hogy a boszniai lakosok lassanként megunják ezt a fene nagy szembenállást, és rájönnek, hogy ha kicsit együttműködnének, akkor többre vihetnék (milyen jó is lenne). A 2008 októberi helyhatósági választásokból ez a tanulság is leszűrhető. A részvétel 55%-os volt, kisebb községekben akár a 70%-ot is elérte, a nagyvárosokban azonban csupán a szavazásra jogosultak 40%-a adta le a voksát, és nagyrészt kispártokra szavaztak, nem pedig a nacionalista szlogeneket hangoztató nagyokra. Az emberek – főleg a nagyvárosi értelmiségiek már kiábrándultak a nacionalista retorikából. A Föderációban élők pedig azt látják, hogy az egységesen fellépő szerbek entitása sokkal nagyobb mértékben fejlődik, mint az ő területük. Mindezt együttvéve reménykedhetnénk, hogy lassan történik némi politikai irányváltás?
A lakosok nagy része szeretné az országot az Európai Unióban látni. Európa is szívesen látná már azt a Bosznia-Hercegovinát, amit nyugodt szívvel felvehet az Unióba, a mostani folyamatok azonban inkább távolítják az országot, mint közelítik.
