Mi lett volna ha..? Teszik fel talán ma a kérdést az amerikai óriásbank, a Lehman Brothers egykori ügyfelei, vagy a bank akkori igazgatója, -azóta a minden idők egyik legrosszabb amerikai ügyvezető igazgatójának válaszott- Richard Fuld. De ugyanezt a kérdést teszik fel neves befektetők, vezető politikusok és a döntéshozók többsége az Egyesült Államokban és szerte a világban.

A ’mi lett volna ha’ kérdésre boncolgatása azonban mit sem ér a ’végül mi lett’ kérdés, az elmúlt egy év eseményeinek látcső alá vétele nélkül.

Újabb MKI-konferencia volt múlt hét pénteken, a téma ezúttal Afganisztán volt: a Tartományi Újjáépítő Csoport (PRT) fennállásának harmadik és a magyar jelenlét hatodik évfordulója.

Duray Miklós a felvidéki magyarság helyzetéről tartott előadást a Tolcsvay-klub meghívására.

Előadásában az MKP alelnöke kifejtette, hogy a szlovák-magyar konfliktus valószínűleg nem nemzetek, hanem politikum súrlódása, véleménye szerint a felvidéki mai magyar helyzet hasonlóságot mutat az 1890-es években, a Felvidéken élő szlovákok helyzetével. Duray szerint a politikának kettős célvesztéssel kell szembenézni: egyrészt egy elgyengült Magyarország, másrészt egy elgyengült Felvidék a mai politikai realitás. A Felvidéken a polarizálódás az egyik legnagyobb veszély: az anyagi érdekeket keresők és megalkuvók, illetve a radikálisok közötti feszültség a jellemző. A szlovák politika a gyenge pontokat keresi meg, és azokat támadja, s ennek ellenszere csak a határozottság és a következetesség lehet.

Ján Slotával kapcsolatban Duray elmondta: a szlovák politikus saját múltját és jelenlegi korrupciós ügyleteit leplezi magyarellenességével. A probléma az, hogy bár őt a szlovák politika nem igazán veszi komolyan, a választópolgár igen; ezért indult meg az SNS szavazóiért a harc, egy felülígéréses politikát teremtve. Duray megemlítette, hogy veszélyes a fiatal generációnak a fenti ideológia iránti fogékonysága.
Mint kiderült, korábban az SNS Durayt jó hírnév megsértése miatt beperelte, mely per másodfokon idén nyáron dőlt el. Az ítélet értelmében Duray bocsánatot kért, viszont nem vagyoni károkozásért nem kellett fizetnie. A szlovák fél most azt kifogásolja, hogy a bocsánatkérés nem szlovákul, hanem magyarul történt meg.

Arra a kérdésre, miszerint Fico feláldozná-e Slotát, Duray válasza egyértelmű igen volt, s példaként a nemrég lezajlott minisztercserét hozta fel: Fico úgy menesztette a koalíciós partner miniszterét, hogy döntését az SNS-szel nem egyeztette, illetve helyére saját pártjából nevezett ki politikust. A szlovák költségvetési törvény kapcsán Duray kifejtette: eddig a törvényt november végén-december elején vitatták meg és fogadták el, most a folyamat felgyorsult: a parlamenti vita a jövő héten kezdődik. Ebből arra lehet következtetni, hogy Fico esetlegesen előrébb akarja hozni a ciklus végét, mivel toronymagasan ő a következő választások esélyese. Az MKP a következő kormányba csak egy esetben tudna bekerülni. Az alelnök ennek a gondolatnak a kifejtésétől elzárkózott, azonban annyit elmondott: az eddigiekben csak akkor volt az MKP politikája elfogadható, ha minimális igényekkel léptek fel a választásokat megnyerő párt felé.

A Híd/Most pártról Duray véleménye a következő: nem magyar pártról, hanem "ismertebb magyar emberek"-et is a listájukon tudó pártról van szó. Ilyen és hasonló politikusok szlovák pártok színeiben megtéveszthetik az embereket. Az MKP célja a megyei szintű választásokon az, hogy több aktivistával jelenjenek meg, mert ezen a szinten klasszikus kampánnyal nem lehet sokat elérni.

A Sólyom Lászlót ért incidens kapcsán Duray elmondta: a brüsszeli kezdeményezés jó, csak későn érkezett, s így semmi hatása nem lesz, "nincs semmi értelme", csak látszatdiplomáciának jó. Szerinte a nagykövetet az első lépésben haza kellett volna hívni Pozsonyból, s két napon belül Brüsszel elé kellett volna vinni a történteket. Duray szerint a nyelvtörvénnyel kapcsolatban a szlovák külpolitika jobb, mint a magyar: a Velencei Bizottsághoz intézett szlovák kérdéshez a magyar félnek kiegészítő kérdést kellett volna csatolnia, melyet Budapest az előző külügyminiszter alatt hamarabb tett volna meg, mint a mostani vezetés alatt.

A Magyar Külügyi Intézet a magyar külpolitikát körüljáró beszélgetés-sorozat keretében tegnap három volt és a jelenlegi külügyminisztert látta vendégül. A négy meghívottat, Jeszenszky Gézát, Kovács Lászlót, Martonyi Jánost és Balázs Pétert az elmúlt húsz év külpolitikájának megítéléséről, a jelenlegi helyzetről és a lehetséges jövőről kérdezték.

Abban mind a négy felszólaló egyetértett, hogy az elmúlt húsz év legnagyobb sikere az orientáció-váltás és az euroatlanti integrációs szervezetekbe való belépés volt, azonban egyrészt a kezdeteket tették máshova, másrészt más és más jelentőséget tulajdonítottak bizonyos eseményeknek; emellett a hatékony külpolitikát legjobban fenyegető veszélyként a belső, elsősorban pártpolitikai konfliktusokat említették.

The CEU Center for EU Enlargement Studies (CENS) and the Friedrich Ebert Stiftung, Budapest cordially invite you to the following conference:

"Europe as a Soft Power"

Thursday, April 2
CEU Auditorium, Nádor u. 9.

Program:

9:00 a.m. KEYNOTE ADDRESS
János HERMAN Principal Adviser, Deputy Political Director, DG RELEX, European Commission

9:30 a.m. SESSION I CONCEPTUAL FOUNDATIONS
Michael LAKE   Former EU Ambassador to Turkey, and to Hungary
Anne-Marie LE GLOANNEC   CERI, Sciences Po, Paris
Zsolt PATAKI   Ministry of Foreign Affairs, Hungary

11:15 a.m. SESSION II    ENLARGEMENT POLICY
David LOGAN   Birmingham University
Mihailo CRNOBRNJA FEFA, Serbia
Visnja SMARDZIJA   Institute for International Relations, Croatia
Bernhard STAHL Stuttgart University

2:00 p.m. SESSION III   NEIGHBORHOOD POLICY
Volodymyr YERMOLENKO Internews Ukraine
Halya SENYK European Partnership for Democracy
Gergely ROMSICS Hungarian Institute of Internatinal Affairs

3.45 p.m. SESSION IV   EU - RUSSIA RELATIONS
Igor TORBAKOV Finish Institute of International Relations
Dominik TOLKSDORF Center for Applied Policy Research, Munich
Nicu POPESCU European Council on Foreign Relations

5.15 p.m. CLOSING REMARKS   Péter Balázs, CEU CENS Director

The soft power of the European Union has played an important role in its enlargement policy as demonstrated by the transformation of Central and Eastern European countries. In addition, the EU increasingly sees itself as a soft power that should use norm diffusion as a source of influence in its relations with the neighbors and around the globe. The gloomy prospects of further enlargements however question the leverage and potential of EU soft power in the future and call for further examination thereof. The conference addresses various aspects of EU foreign policy and analyzes the type and degree of influence that it asserts.
For more information please see: http://www.ceu.hu/cens/

„Mi újság az EU-ban?”: az EU és a média
A Corvinus Külügyi és Kulturális Egyesület a HÖOK a Hallgatókért Alapítvánnyal együttműködve az idei EP-választások apropóján konferenciát szervez, amelyre ezúton tisztelettel meghívjuk.

Időpont: 2009. április 9-10. (csütörtök-péntek)
Helyszín: Budapesti Corvinus Egyetem, III. előadó (1093, Fővám tér 8.)
Regisztráció: http://miujsag.corvinusculture.com

A rendezvény célja, hogy szakértők, politikusok, újságírók és maguk az állampolgárok bevonásával választ találjon arra a kérdésre, hogy milyen képet közvetít a hazai média az Unió működéséről, továbbá hogyan lehetne a témát eladhatóbbá tenni annak érdekében, hogy az EU ne csak a „brüsszeli vízfej”, illetve a „bürokratikus pénzforrás” szinonimája legyen a választók számára. 

BACKGROUND. The Lisbon Treaty provides the framework for reforms in the European Union, which would mean deeper integration in foreign policy and defense issues, institutional changes and tighter cooperation between member states in several other areas. The Irish vote for the Lisbon Treaty is therefore crucial to the future of the EU and even more relevant in the recent financial crisis which already triggered protectionist tendencies in every EU-country.

Ireland was the only EU member-state which decided to hold a referendum to ratify the Treaty. The referendum was voted down on 12 June 2008. There were 53% ‘No’ votes refusing the treaty versus 47% in favor by the participation of 53.1 per cent.

BACKGROUND. The rising defaults on subprime mortgages in the US triggered a global financial and economic crisis. Since national economies separately and the global economy as a whole are both paralysed without a functioning financial sector, governments are intervening to shore up the financial system.

ANALYSIS. Bank crisis management at the national level comprises an array of different responses. As a result of the great complexity of inter-linkages both within and across financial systems, policy makers had to take into account that it is not possible to reform one part of the structure without considering the others.

A Varsói Magyar Kulturális Intézet (VMKI) 2009 decemberének első napjaiban költözött új helyére. Az Intézetről, annak munkájáról, a magyar-lengyel kulturális kapcsolatokról, az Angelus-díjról, a kultúra szerepéről beszélgettem Gordon István igazgatóval.

Az interjút testvérblogunkkal közösen, két részletben közöljük - itt, a második részben többek között kulturális diplomáciáról, a kultúra külpolitikában betöltött szerepéről esik szó. (Az első rész itt olvasható.)