Megalakulása óta az Európai Unió azon országok állampolgárai többségének, akik nem voltak tagjai a szervezetnek, a „kolbászból van a kerítés”, „lehetőségek hazája” szókapcsolattal kapcsolódott össze. Az Unió 2004-es bővítésének magyarázatai között szerepeltek a többé-kevésbé eufemisztikus „Újraegyesítjük Európát” és „Üdvözöljük [az „újakat”] Európában!” szlogenek. Azzal, hogy az Unió határa keletebbre került, nemcsak a tagállamok száma bővült és ezzel együtt a döntéshozatal vált nehézkesebbé, hanem olyan problémák is az Unión belülre kerültek, amelyek jelenléte eddig nem feltétlenül volt jellemző. A közép-európai régió történelmi örökségéből eredően így 2004 után alapvetően kétfajta államfelfogás „ütközött” az Unión belül: a francia, területalapú és a német, nemzetiségi megközelítés. Leszűkítve az új tagállamokat a visegrádi országokra, ezen országok államalkotó etnikumainak egy része a határokon kívül él, mely igaz nemcsak a nyugati, 2004 után belső határrá vált területekre, hanem a keleti határra is.

A közelmúltban eltérő, sokszor egymásnak ellentmondó elképzelések születtek arról, hogy vajon az október közepén kirobbant pénzügyi válságot mily módon kezeljék mind a nacionális, mind a nemzetközi színtéren. Egy dologgal azonban tisztában van mindenki: a korrekciók ideje lejárt. Ma már nem lehet toldozni, foltozni hirtelen likviditásinjekciókkal, melyek segítettek a bajba jutott bankoknak és hitelintézeteknek átvészelni a válság másnapját. Égető szükség van azonban egy hosszú távú, nem csak a pénzügyi szektor, de az egész nemzetgazdaságokat érintő „válságkezelési programra”.

The CENTER FOR INTERNATIONAL RELATIONS
in partnership with
The KONRAD ADENAUER FOUNDATION IN POLAND
have the pleasure to invite you to the conference
EUROPEAN ENERGY AND CLIMATE POLICY
AND STRATEGIES FOR POLAND
December 16th, 2008 – Warsaw

A year ago the Center for International Relations in cooperation with the Konrad Adenauer Foundation organised a conference devoted to Poland’s, Germany’s and Central Europe’s energy security. Basic problems have not been solved since – some important differences in points of view have remained e.g. in the case of the Northern Gas Pipeline or the perception of Russia as a reliable source of gas supply. Moreover, during the ongoing negotiations of the Climate and Energy Package, the issue of the possible consequences of its implementation for the economy has been raised. Bearing this in mind, The Center for International Relations (CIR) decided to organize on Dec 16. another conference, with particular focus at:
- the EU and its member states energy and climate policies;
- the developmental needs and energy security of Poland and other countries;
- the relations with the Russian Federation and other Poland’s neighboring countries - producers of energy carriers, transit countries and importers.
 

Vlagyimir Putyin pártjának, az Egységes Oroszországnak az év végi kongresszusán 14,6 milliárd dolláros adócsökkentést ígért az orosz vállalatoknak a gazdasági válság elkerülése érdekében. A profitadó 20%-ról 4%-ra való csökkentése 400 milliárd rubeles (14,6 mrd $) kiesést jelent majd jövőre a költségvetésnek, amennyiben az Állami Duma és a Szövetségi Gyűlés is megszavazza a javaslatot.

A 2006-os gázháború óta tudjuk, hogy Ukrajna a legszebb példája annak, hogy az energetikában egy tranzitszereplő is óriási szereppel rendelkezik. Moszkvában fáj is a gazdasági és politikai vezetők feje emiatt. Amikor EU–Oroszország viszonyában kölcsönös függőségről beszélünk, akkor nem szabad elfelejtenünk, hogy Ukrajna és Oroszország viszonyában is kölcsönös függőségről kell beszélni.

A bejegyzés célja röviden összefoglalni azokat a főbb kérdéseket, amelyek az Európai Unióban felmerülhetnek a Mediterráneum kapcsán. Az uniós megközelítésnek részben megfelelően három nagy területet különböztettem meg, a biztonságpolitika, a gazdaságpolitika és a politika területét, melyek szorosan kapcsolódnak a biztonság fogalmához.

A titkos fegyver: gyerekek

E cím hallatán a történelemből már jól ismert "a gyerekek keresztes hadjárata" juthatna eszünkbe, de tekintettel arra, hogy Albánia lakossága döntően muszlim (70% muszlim, 20% ortodox keresztény, 10% római katolikus -2007), a keresztény analógia nem helyénvaló. Érdekes emellett, hogy miképp oly sok posztkommunista ország, hiába a vallásos statisztika, ha a népesség nagyrésze gyakorlatilag ateista.

„Relations are not good within the parlamentarian majority”
(Borjana Kristo, a Föderáció elnöke, 2008.11.05.)

Nem kevés problémával találjuk szembe magunkat, ha megpróbálunk közelebbi pillantást vetni a boszniai politikai helyzetre. Még magyar szemmel is elképesztő méretű bürokrácia, rengeteg egymást taposó párt, erőteljes nacionalizmus – címszavakban.